A látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül

Weiße Flecken auf dem Balkan Előszó Ha valaki az albanológia labirintusába téved, azt előbb-utóbb egész életére rabul ejti a téma megszámlálhatatlan kérdőjele, a türelmes sőt olykor inkább gyötrelmes kutatómunka sok meglepő, gyakran már-már hihetetlennek tűnő eredménye, a szálak bonyolult szövevénye, ami a balkáni térség népeinek múltját, viszontagságos történelmét, tragédiáktól szabdalt jelenét át- meg átszövi, szétbonthatatlanul összefűzi. S ha valaki egyszer már betévedt az albanológia csábító útvesztőjébe, hamarosan akaratlanul is szembetalálja magát a humán myopia taekwondo valószínűleg legbonyolultabb gordiuszi csomójával.

Ez a mindmáig megoldatlan legfeljebb egy-egy kis részletében megoldottnak tűnő hatalmas gordiuszi csomó a balkanisztika. Carlo Tagliavini olasz romanista, aki éveken át a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem romanisztikai tanszékének vezetője volt, fáradhatatlanul hangoztatta hallgatóinak: "Albanológia nélkül nem lehet román nyelvtörténettel foglalkozni.

Tanuljanak meg albánul, hogy aztán felfogják, hány balkáni nyelvet kell még megtanulniuk, hogy a Balkán nyelvi, történelmi, néprajzi és egyéb problémáiban eligazodjanak Fenti útmutatását egykori hallgatóitól hallottam, de a benne rejlő varázskulcsot nem is egyszer volt alkalmam kipróbálni.

Ilyen kulcsnak szánom ezt a szerény kötetet is, ami mögött csaknem negyven éves kutatás és másfél évtizedes oktatói munka áll. Olyan írásműnek tekintem, ami igyekszik minél több kulcsot, talán egész kulcscsomót adni annak a mindenre elszánt, vakmerő kutatónak a kezébe - legyen ám nyelvész, történész, etnográfus avagy folklorista, kulturális antropológus avagy politológus -aki erre a nehéz terepre tévedt.

Egy albanológiai tankönyv megírásának gondolata több mint egy emberöltő óta érlelődött bennem.

Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

Abban az időben kristályosodott ki, amikor a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül ideológia és a proletárnemzetköziség érdekeinek éber őre még teljhatalommal cenzúrázhatta a kutatási témákat is, amikor ő maga - több nemzetközi hírű magyar tudós ragyogó karrierjének derékba törése után - az Erinnüszek karmai közt vergődve az alkoholizmus kábulatában keresett menedéket.

Az albanológia évtizedekig tiltott terület volt, hiszen a román nyelv és etnikum legvalószínűbb őshazájára vonatkozó legkisebb félreérthetetlen utalása is sértette a "testvéri Romániát". De a balkanológia mezsgyéjén is csak addig lehetett bóklászni, amíg valamelyik "délszláv testvérpárt" haragosan össze nem vonta a szemöldökét. Az első szerény albanológiai dolgozatom a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül néhány latin eredetűnek tulajdonított román szó albán eredetének bizonyítása - csak egy tanszéki "születésnapi" kiadványban jelenhetett meg franciául!

Néhány évvel később már a Magyar Tudományos Akadémia is motorkerékpár és rossz látás kiadni Az látás a pupilla kitágulása után nyelv a román enigma kulcsa c. Aztán évekig egyetlen sort sem publikáltam. Annál többet olvastam és jegyzeteltem, újabb és újabb nyelvet tanultam ma már öreg fejjel tudom, hogy még mindig nem eleget.

Az albanológia ugyanis átvezetett a sokkal szélesebb összefüggések varázslatos mezejére, a balkanisztikába. Az első ismerkedés korántsem volt felhőtlen, egyre-másra értek keserű csalódások. Bármely balkáni nemzet kutatóinak műveit vettem is elő, szomorúan kellett tapasztalnom, hogy ki-ki a maga nemzeti érzületének merev korlátai közé igyekezett szorítani ezeket a szélesebb összefüggéseket. Ily módon nem a balkanisztika állt a kutatások középpontjában, hanem a nemzeti sajátosságok és a valós vagy csak vélt nemzeti érdekek.

És sajnos ritkán és kevés vigaszt nyújtottak a térség országain kívül élő és alkotó kutatók művei is. Vagy balkanisztikai ismereteik egyoldalúsága, az alapvető fontosságú balkáni nyelvek ismeretének felületes volta vagy teljes hiánya miatt a szerzők egyik része a különböző balkáni látás 0 mennyi mínusz műveit kivonatolta, az ő eredményeiket és következtetéseiket egészítette ki bajosan alátámasztható személyes véleményével.

Még akkor is, ha egy-egy szerző művének függelékeként szokatlanul gazdag bibliográfiai adathalmazt közölt, köztük több olyan művet is megemlítve, amelyeket legfeljebb hallomásból ismert, hiszen saját írásában az adott a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül izgalmas és értékes következtetéseit meg sem említette. Más kutatók lépten-nyomon hangsúlyozták ugyan, hogy ők a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül albanológusok, nem romanisták, stb.

És ezeket még csak nem is tekinthetjük olyan kirívóan súlyos eseteknek, mint azoknak a kutatóknak a megnyilatkozásait, akik a tudományos irodalomban szokatlan útszéli jelzőkkel minősítették azokat a kutatókat, akiknek eredményeit nem tudták megcáfolni. A leggazdagabb átfogó balkanisztikai monográfia, John V. Fine Jr. A szerző olykor mellőz a Balkán szemszögéből nézve egyáltalán nem elhanyagolható tényeket, még ma is vitatott nagyobb problémák esetében pedig minden indoklás nélkül fogadja el az egyik tábor véleményét nem ütköztetve a másik tábor legalább annyi érvvel alátámasztott következtetéseivel.

A Balkán történelmének néhány sarkalatos kérdésében olykor hasznosabban forgatható Noel Malcolm, a történészből lett neves angol publicista besztszellerré vált és több nyelvre lefordított Kosovo - a Short Story c.

Ezt a szerzőt viszont az a vád érte, hogy elfogult a koszovói albánok javára sic! Félreértés ne essék, a jelen tankönyv szerzője nem akar pápább lenni a pápánál. Esze ágában sincs papírkosárba vetni vagy zúzdába küldeni egyetlen olyan monográfiát, sőt még tanulmányt sem, amelynek szerzője valamelyik fenti hibába esett. Ezen a ponton a háziasszonyi mentalitásnak kell érvényesülnie: hibás gyümölcsökből is lehet minden igényt kielégítő dzsemet főzni!

Igen, de érteni kell a válogatáshoz! Hiszen némi gyakorlattal és saját kárunkon okulva még az ocsúban is megtalálhatjuk az értékes tiszta szemeket Tankönyvünk három főrészből áll. Az első minél szélesebb betekintést próbál nyújtani a balkáni nyelvi párhuzamokra, kísérletet téve a néphit, a népmesevilág és a népszokások sűrűjében fellelhető párhuzamok felvillantására is.

Ebben a részben szinte tehetetlenül torpanunk meg azoknak a bajosan helyrehozható károknak a láttán, amelyeket az elvakult nacionalizmus okozott a macedón nyelv igényes feldolgozásának hátráltatásával. A második rész tematikájánál fogva a legterjedelmesebb, hiszen legalább fő vonásaiban próbálja felvázolni a félsziget etnikai képének folyamatosan változó kaleidoszkópját a csiszolt kőkorszaktól az oszmán törökök balkáni megjelenéséig.

A harmadik rész ugyan ennél sokkal rövidebb, de tematikájában talán a legkényesebb. Röviden összefoglalja az albán és a román etnogenézis-kutatások történetét, a különböző kutatók hipotéziseit és fontosabb érveit, de kísérletet tesz a macedón nyelv és nép eredetének megvilágítására is, olyan nyelvi és nyelvtörténeti tényezők felhasználásával, amelyek eddig elkerülték?

Tehát az olvasó ne számítson egy hatalmas témakör végérvényes összefoglalójára.

  1. Ez politikai axiómának látszik, pedig csak az én privát életregulám, amely nagyszerűen szuperált is, míg meg nem bukott.
  2. Látás 14 dioptria
  3. Tolnai Napló,
  4. Látássérült agy

Ehelyett talán legalább egy kis hiánypótló tankönyvet sikerült adni a hallgatók kezébe, ami lehetővé teszi a balkáni összefüggések megismerését olyan idegen nyelvi poggyász nélkül, amilyennel egy éves egyetemista még aligha rendelkezik. De hasznos olvasmány lehet ez a könyv azoknak az olvasóknak is, akik szeretnének többet tudni a térségről, mint amennyit egy-egy írott vagy elhangzott kommentár villant fel szűkre szabott idő- vagy terjedelmi keretei között.

Természetesen már a könyv terjedelme miatt sem törekedhettünk teljességre.

látás szem nélkül a rendszer szerint

Inkább három szakterület "mérlegét" próbáltuk összeállítani a harmadik évezred küszöbén, felülemelkedve a nacionalista szubjektivizmuson, és a lehetőségek határain belül kímélve mások esetleg túlzott nemzeti érzékenységét. A három fő fejezet egyes pontjai néha csupán a további kutatások lehetséges irányát vagy irányait villantják fel, olykor meg a minél szélesebb nemzetközi összefogásra biztatnak a még ma is sok fehér folt közös és minél gyorsabb feltérképezésére.

Ennek a célnak megfelelően állítottuk össze mindhárom fejezet bibliográfiai útmutatóját is. Mottónkat - már amennyire ilyesmiről szó lehet egy tankönyv megírásánál vagy egy egyetemi előadás-sorozat összeállításánál - talán így lehetne szavakba önteni: A hallgatót nem kell minden áron meggyőzni valamilyen igazságról, hanem inkább lássuk el a lehető legszélesebb ismeretanyaggal, hogy ennek birtokában maga mérlegelhessen, maga dönthessen és - lehetőleg - kedvet is kapjon a kutatás folytatásához.

Schütz István 1. A Balkáni Nyelvi Unió 1. A maga korában a szerző nem utazhatott a tulajdonképpeni albánlakta területre, hanem szótárának anyagát részben Görögországban, részben az itáliai és a dalmáciai albánok körében gyűjthette, de szótára még így is rendkívül nagy hatást gyakorolt az albanológia és a balkáni filológia fejlődésére.

Fényimpulzus - látáshelyreállítás

A gyors fejlődésnek indult balkanisztikai kutatások hamarosan feltárták a balkáni nyelvek szókincsének, alaktanának és frazeológiájának közös vagy hasonló vonásait is. A kutatók később azt is megállapították, hogy néhány balkáni nyelv több közös vonást mutat fel, mások viszont kevesebbet. A leginkább szembetűnő közös vonások a lexikális párhuzamokon kívül a hátravetett enklitikus artikulus, a jövő idő analitikus képzése és a főnévi igenév infinitivus hiánya.

A kutatók egyik csoportja ezeknek a hasonlóságoknak az alapján kidolgozta a Balkáni Nyelvi Unió Balkanischer Sprachbund, Union Linguistique Balkanique elméletét, aminek megalapítója Linguistique balkanique c. Szerinte a balkáni nyelvek - két egymástól független indoeurópai nyelv az albán és a görögegy új-latin nyelv a román és három szláv nyelv a bolgár, a macedon és a szerbhorvát történelmének egy régebbi szakaszában azonos irányba tartó - konvergens - fejlődésnek indult.

Közülük kettő, a szerbhorvát és a görög, csak rövidebb ideig haladt együtt a többi balkáni nyelvvel.

  • SCHÜTZ ISTVÁN: FEHÉR FOLTOK A BALKÁNON
  • Tolnai Napló, július-december (9. évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana
  • Mi a látomás 5 sor
  • Enyhíti a rövidlátást

Ennek megfelelően a szerbhorvát és a görög a Balkáni Nyelvi Unió külső héját, az albán, a bolgár, a macedon és a román nyelv pedig az Unió belső magját képezi. A Balkáni Nyelvi Unió hipotézisének még ma is számos híve van köztük néhány neves nyelvész isde más kutatók kezdettől fogva csupán egy kézenfekvő, kényelmes magyarázatnak tekintették, amellyel szőnyeg alá lehet söpörni a balkáni nyelvek hasonló vonásainak egész problematikáját.

A Balkáni Nyelvi Unió hipotéziséből csupán az a tény fogadható el, hogy fejlődésük során a balkáni népek hosszabb-rövidebb időre szomszédi kapcsolatokba kerültek egymással, esetenként tartós és békés szimbiózis is kialakulhatott közöttük, hiszen történelmük folyamán olykor huzamosabb ideig, egyesek közülük több ízben is, ugyanannak a nagy birodalomnak a területén éltek és vándorolhattak, akár jobb megélhetést, akár biztonságos létfeltételeket keresve.

A szimbiózis során különböző etnikai csoportok keveredhettek egymással, amelyek megőrizték ugyan saját etnikai jellegüket, de az azonos létfenntartás - a félnomád, transzhumáló pásztorkodás - következtében legalábbis a férfilakosság kétnyelvű volt. Ilyen körülmények között természetesen elkerülhetetlenek voltak a kölcsönös nyelvi hatások.

De elegendő egyetlen pillantást vetnünk a mai balkáni nyelvek eltérő "életkorára", hogy a Balkáni Nyelvi Unió hipotézisét legalábbis kétkedéssel fogadjuk. Az albán és a görög már az ókorban beszélt nyelv volt egyes kutatók szerint az albán még a görögnél is régebbi keletű, hiszen az albán-ógörög közös szavaknál minden esetben külön kell megállapítani, hogy kölcsönzéssel vagy pedig izoglosszával, tehát olyan közös szóval van dolgunk, amelyet mindkét nyelv különböző nézőpontok ütközése közös indoeurópai alapból hozott magával.

Nyelvi bizonyítékok egyértelműen tanúsítják, hogy amikor a mai albánok ősei először találkoztak a rómaiakkal legkorábban Kr. Az albánhoz és a göröghöz viszonyítva a többi balkáni nyelv sokkal fiatalabb, csak a középkor első harmadában vagy még később született. Abban a tekintetben is eltérnek egymástól az említett nyelvek, hogy egy részük albán, görög, szerb-horvát hosszú fejlődés után jutott el ősi nyelvétől a mai nyelvállapotig, a többiek viszont nyelvváltáson estek át, azaz magasabb anyagi és szellemi kultúrájú hódító uralma alatt fokozatosan átvették a hódító nyelvét.

Megőrizték ugyan saját artikulációs bázisukat, esetleg ősi szókincsük kisebb-nagyobb részét is, de egykori nyelvi szubsztrátumukon egy új nyelv született. Ennek legjellegzetesebb balkáni példája a mai román nyelv, amely egy trák indoeurópai nyelvi szubsztrátum romanizálásának eredményeként született valamikor a 7. A látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül macedon és a bolgár esetében szintén nyelvi törés következett be. A macedon nyelvet illetően mindinkább teret hódít az a feltevés, hogy a hajdani makedon az ógöröggel rokon, de messze nem azonos indoeurópai nyelv a hellenizmus során elgörögösödött, majd a Balkán délkeleti, déli területeire benyomuló első szláv hullám hatására elszlávosodott egyes kutatók véleménye szerint nem óbolgár, hanem valamilyen ómakedon nyelv alakult ki.

Ami a bolgár nyelv elszlávosodását illeti, ez még ennél is bonyolultabb kérdés, hiszen a bolgárok eredeti nyelvéről tudjuk, hogy a pontusi és a Szibériába átnyúló sztyeppe türk etnikumaihoz tartoztak, bolgártörökök voltak a mai bolgár nyelvtudomány protobolgároknak nevezi őketakik a hunok, az avarok, a besenyők, a kumánok stb. Itt valószínűleg felszínesen romanizált trák lakosságot találtak, amelynek vezető rétegével gyorsan keveredtek és asszimilálódtak.

látási hiba sérülés után

Sajnos szinte semmilyen bizonyítékunk sincs arra, hogy milyen nyelven beszéltek a 9. Egy fehér holló trák maradványszónak tekinthető a mai bolgár nyelvben az as 'én' személynévmás. Vladimir Georgiev szerint az ozerovói gyűrű feliratában is megtalálható ebben a jelentésben. A Balkáni Nyelvi Unió hipotézisének kidolgozói és későbbi védelmezői egyáltalán nem vették figyelembe ezt a változatos kronológiai képet, hiszen mindmáig nem tudtak egyértelmű választ adni arra az alapvető kérdésre, hogy mikor mehetett végbe az a bizonyos konvergens fejlődés?

Talán a hellenizmus korában, ahogyan egyesek vélik? De abban a korban még csak az albán, az ógörög és a hellenizálódó makedon nyelv létezett! Vagy talán inkább a romanizálás évszázadaiban, amint a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül kutatók állítják?

a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül ha a látást nem korrigálják

A látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül szerbhorvát, a bolgár, sőt a mai macedon nyelv is csak a romanizálás befejeztével alakult ki! És még egy lényeges észrevétel: a Balkáni Nyelvi Unió hipotézise teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a Balkán-félszigeten a románon kívül legalább még egy ha nem kettő!

Sőt, ez a dalmát nyelv bizonyítottan hatást gyakorolt az albán nyelvre és a szerbhorvát nyelvre is! Tehát a balkáni nyelvek közös, konvergens fejlődési szakaszáról legkorábban a 9. Ebből viszont az következik, hogy az albánnak és a görögnek, mint már évszázadokkal előbb kialakult kiforrt? A tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy a görög főként csak új-görög változatával hatott a többi balkáni nyelvre, illetve az új-görög nyelvre gyakorolt albán és szláv hatás általában későbbi keletű, mint az albán hatása a születő románra, illetve bolgárra és macedonra.

És ha ehhez még tekintetbe vesszük az a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül nyelvi párhuzamok kimagaslóan magas számát a legjelentősebbek a morfológiai párhuzamok, a tükörfordítások, az albánok ősi népi hiedelmeinek félreismerhetetlen nyomai, hajdani mitológiai alakok és népmesei hősök gyakori szereplése a román mese- és mondavilágbantovábbá az úgynevezett második artikulus-rendszert és a személynévmások bizonyos enklitikai alakjainak kötelező használatát is, ami csak az albánban, a románban és a macedonban alakult ki, akkor egyértelműen leszögezhető, hogy ennek a három nyelvnek az esetében csak - időben és földrajzilag körülírható - albán hatásról beszélhetünk.

Továbbá, mint látni fogjuk, azt is kijelenthetjük, hogy a születő román nyelvre a legmélyebb és a legszélesebb hatást az albán nyelv gyakorolta, még akkor is, ha a Tény, hogy a román nyelv képzőinek kétharmada szláv eredetű, és hogy a román korábbi, feltétlenül latin eredetű egyházi szókincsét szinte maradéktalanul kiszorította a szláv egyházi nyelv.

szemvizsgálat glaukóma ellen aloe vera a látáshoz

Tehát a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül igen erős és széles albán nyelvi hatásnak a román nyelv születésétől kezdve kellett érvényesülnie, egészen a Ezt a tényt többek között azok a közös latin eredetű szavak is bizonyítják, amelyek mindkét nyelvben azonos a többi új-latin nyelvben tapasztaltaktól merőben eltérő szemantikai fejlődésen mentek át.

Most lássunk erre néhány meggyőző példát: 1. Itt jegyezzük meg, hogy a román nyelv 'város' jelentésű és a magyar város szóból származtatott oraş szava amit olyan buzgón igyekezett a latin eredetű municipium - a mai nyelvhasználat értelmében - 'törvényhatósági vagy megyei jogú város' jelentésű szóval helyettesíteni, illetve a nyelvhasználatból kiirtani a Ceauşescu-féle szélsőséges kommunista nacionalizmusmegítélésünk szerint nem magyar eredetű, és semmi köze sincs a vár-as értsd: várfallal körülvett település népi etimológiához, hanem valamelyik középkori türk nyelvből származó közös balkáni jövevényszó.

Ezt tanúsítja az albán nyelvben a végéles hangsúlyú varosh 'külváros, a település várfalakon kívüli része', ami a bolgárban ugyanilyen hangalakban 'város, óváros, fellegvár' jelentésben használatos, a törökben viszont a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül varoş szó jelentése 'külváros', mint az albánban.

Tegyük hozzá, hogy a varosh szónak az albánban is van egy "népi etimológiája": eszerint az albán szó a var, nyelvjárási vor 'sír, sírhant' szó többes eredethatározó alakja lenne, tehát a településnek azt a részét jelölné, ahol a sírok vannak, azaz a városfalakon kívül található temetőt.

A civitatem latin szó szemantikai változásán kívül a születő román etnikum par excellence rusztikus jellegére is utal maga az a tény, hogy a román szókincsből hiányzik a latin murum 'fal' szó, mert ebben a jelentésben a románban csak a később átvett szláv eredetű zid használatos. Az albánban ezzel szemben ma is él a latin eredetű de feltehetőleg dalmát közvetítéssel később átvett mur 'fal', amiből egész szóbokor alakult ki: muroj vagy muratos 'falazok, falat rakok', murator 'kőműves', muratosje 'befalazás' stb.

A románban ugyanilyen elterjedt szóbokor alakult ki a zid szóból: a zidi 'építeni, zidar 'kőműves' stb. Mindkét nyelvben megtaláljuk az újgörög kqinw 'építek' nyomát is: az albánban kthinë 'szoba', a románban a ctitor 'építő' deverbális nomen formájában, de ez utóbbi csak a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül értelemben volt használatban a középkorban.

Egyes kutatók még ma is valamilyen közös vagy rokon szubsztrátummal próbálják magyarázni ezeket a nyelvi párhuzamokat, ezért mielőtt közelebbről szemügyre vennénk a közös szókincs problematikáját, tisztáznunk kell a nyelvi szubsztrátum fogalmát. Ilyesmiről a balkáni nyelvek közül kizárólag a román, a bolgár, a macedon és a dalmát esetében beszélhetünk, mivel ezek születtek úgy, hogy ősi nyelvi-etnikai alapjukra szubsztrátumukra egy másik nyelv, a hódítók vagy akár a meghódítottak nyelve telepedett rá.

Ennek a nyelvi-etnikai folyamatnak az eredményeként egy új nyelv, az ősi nyelvre csak nyomokban emlékeztető új nyelv keletkezett. Tehát a szubsztrátum fogalma eleve feltételezi a nyelvcserét, a nyelvi váltást. Amint láttuk, a román trák szubsztrátumra, a dalmát illír, a bolgár türk, a macedon pedig a látás helyreállítása a Bregu mezőn keresztül makedon szubsztrátumra épült, azaz ilyen jellegű szubsztrátumra rakodott a népi latin, illetve a szláv nyelv.