A tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak

Csoma Gyula Felnőttoktatási sajátosságok A felnőttek iskoláiban a tanítás és tanulás sajátos válfaja valósul meg. Ami itt végbemegy, az egyrészt a felnőttek tanítása, felnőttkori tanulás, vagyis már nem a felnövekvő nemzedékeké, másrészt azonban mégis az, mert a felnőttek iskolái az ifjak, sőt a pubertás és az ifjúkor határán élő fiatalok tanítását is vállalják.

De az idesodródó fiatalok rendszerint már kiléptek a munkaerőpiacra ahol netán nem tudnak mit kezdeni magukkaltársadalmi életkorukat tekintve tehát közelebb vannak a felnőttekhez, mint a fő foglakozásként iskolába járó kortársaikhoz.

Ugyanakkor, ami itt végbemegy — nevéhez illően — iskolai tanítás és tanulás, vagyis céljai és feladatai, tartalmai, egész tanítási-tanulási konstrukciója és intézményi karaktere: iskolaiak.

De nem úgy, mint a felnövekvő nemzedékek iskoláiban, melyeket rendes korúak iskoláiként is emlegetünk.

Felnőttoktatási sajátosságok

Iskolai karaktere miatt a felnőttek iskoláiban folyó tanítás, tanulás a felnőttoktatás program- és intézményrendszerének is sajátos válfaja. A felnőttek iskolái a közoktatási rendszer részei. Annak lehetőségét biztosítják, hogy azok a fiatalok, valamint azok a fiatal és idősebb felnőttek, akik az erre hivatott életkorban rendes iskolai tanulmányaikat — végzettséget nem szerezve — megszakították, vagy — bár teljes jogú végzettséggel, de — a társadalom és önmaguk újabb igényeihez képest alacsonyabb iskolai fokozaton fejezték be, tanulmányaikat a közoktatás rendszerében folytathassák, és az itt megszerezhető végzettségek bármelyikét az iskolai felnőttoktatás intézményeiben megszerezzék.

Injekciók Az anisocoria egy olyan kóros állapot, amelyben egy másik relatív tanuló abnormális tágulása figyelhető meg. A betegség gyermekeknél és felnőttekben fordul elő, lehet veleszületett vagy szerzett. Az ok, amiért egy tanuló nagyobb, mint a másik, az okulomotoros ideg, a túlérzékenység, az egyidejű betegségek és a látásszervek sérüléseinek megsértése.

Iskolai karakterének megfelelően a felnőttek iskoláiban önálló tevékenységként végbemenő tanulás folyik, amely tartós, zárt rendszerű, kötött tanítási-tanulási folyamatokban megy végbe. Legalábbis ilyen a tanítás, a tanulás legátfogóbb, uralkodó vonulata. De a tanulás változatainak többi lehetséges alakulata is helyet kaphat itt, alárendelve az előbbieknek.

Vagyis elhelyezkedhetnek részleges, nyílt rendszerű, kötetlen tanítási-tanulási folyamatok, sőt lejátszódhat komponensként végbemenő tanulás is, amelyet — ha a befogadó tevékenységet az iskola szabályozni tudja — valójában a tanítás részének tekinthetjük.

Más megközelítésben: bizonyosan jelen vannak a mintakövető tanulás mozzanatai, és működik a látens tanulás. A tanítványok Vannak sajátosságok, amelyek többé-kevésbé általánosan jellemzik mindazokat, akik a felnőttek a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak tanulnak.

Nem egyénítenek ugyan, de legalább a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak azokra az általános különbségekre, amelyek a felnőttek iskoláinak tanítványait a műtéti látás helyreállítása korúak iskoláiban tanulóktól elválasztják. S ha alapnak tekintjük azt az elvet, mely szerint a tanításnak kell kellene! Hozzátéve persze, hogy a felvethető általános sajátosságok egyik része áttételeken keresztül hat a tanulásra, más része közvetlenül, de számtalan egyéni változatot produkálva.

És hozzátéve, hogy a tanuláshoz alkalmazkodó tanítás igénye magában foglalja a tanításhoz alkalmazkodó tanulás igényét. Félreértés lenne azt gondolni, hogy viszonyukat nem kölcsönhatás jellemzi.

De a tanulás, a tanítványok alkalmazkodása már viszontalkalmazkodás, lehetővé tett alkalmazkodás, másodlagos alkalmazkodás… Piaget alkalmazkodási tételének autentikus értelmezése szerint. Paraméterek A felnőttek iskoláiban olyan tanítványi paraméterek lépnek életbe, amelyek ebben az összetételben és ebben a koncentrációban ismeretlenek a közoktatás más ágazatai számára.

Ezek a paraméterek hol közelebbről, hol távolabbról mutatnak a tanulásra — és ekként a tanításra —, de mindenképpen meghatározó fontosságúak. Nélkülük nem lehet jellemezni a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak a felnőttek iskoláit mint közoktatási intézményeket, sem a felnőttek iskoláinak tanulóit.

Mindenekelőtt az jön számításba, hogy a felnőttek iskoláiba belépő fiatalok, valamint fiatal és idősebb felnőttek közé tartoznak azok, akiket a közoktatás társadalmi és pedagógiai működési zavarai szorítottak ki annak idején a rendes korúak iskoláiból, s ilyen vagy olyan fokú tudásdeficittel küzdenek, szocializáltságuk színvonala, személyiségfejlődésük kisebb-nagyobb korrekcióra, életpályájuk esetleg rehabilitációra szorul.

Továbbá: az a szociokulturális környezet, amelyből a felnőttek iskoláinak tanítványai az iskolába jönnek, hosszan érvényesülő negatív hatásokat, tanulási nehézségeket is támaszthat. Igaz viszont, hogy a felnőttek iskoláiban tanulók szociokulturális háttere meglehetősen differenciált. Ezért közöttük megfér a pozitív hatásokat, tanulási könnyebbségeket teremtő miliő is.

SZEMGYAKORLATOK, SZEMGYÓGYÍTÁS HD

A közoktatás társadalmi működési zavarainak tényezői: a közoktatási intézményrendszer nem jut el vagy nem jut el egyenlőképpen a társadalom minden rétegéhez — sem szociológiai, sem földrajzi értelemben; társadalmilag szegregál, s nemcsak azáltal, hogy nem fogad be mindenhová minden társadalmi csoportot, réteget, hanem a befogadottak közötti társadalmi különbségtevés által, nyílt vagy rejtett eszközökkel.

A pedagógiai működési zavarok megnyilvánulása, hogy a közoktatásnak nincsenek elégséges pedagógiai eszközei intézményen belül a társadalmi működési zavarok ellensúlyozására, esetleg kiiktatására. Idetartozik a jótanuló-rossztanuló viszonylat megmerevítése, a tanulókhoz való alkalmazkodás csökött volta.

Piaget tételével. Mindezzel együtt a felnőttek iskoláiba járók döntő része már kilépett a munkaerőpiacra, avagy helyet szerzett magának a társadalmi munkamegosztás rendszerében, bár lehet, hogy megszerzett helyével elégedetlen, vagy lehet, hogy a munkaerőpiacon önmagát eladni nem tudó munkanélküli. Ennek alapján iskolai tanulmányai a gazdasági szférában végbemenő tevékenységével párhuzamosan folynak, és társadalmi kapcsolatai is más természetűek, mint a rendes korúak iskoláiban tanulóké.

Ezek alapján a felnőttek iskoláiba járók több, konkrétabb és differenciáltabb tapasztalattal, praktikus ismeretekkel rendelkezhetnek, mint a rendes korúak iskoláiba járók, s érdeklődésük is kialakultabb, bár ugyanakkor megállapodottabb és egyoldalúbb, gyakorlatiasabb. Az előbbiekkel együtt: a felnőttek iskoláiban tanulók életmódja kialakultabb, mint a rendes korúak iskoláiba járóké, illetve — életkoruk előrehaladtával — már teljesen kialakult és rögzült.

Hasonlóan jellemezhető életszemléletük, s ennek okán tanulási céljaik is tudatosabbak és körül határoltabbak. Gondolkodásuk nagymértékben kötődik élettevékenységük pl. Ebben a kötődésben gondolkodásuk elsősorban gyakorlati szintű praktikus és ezen a szinten rögzült, ami megnehezítheti az iskolai tananyag szükségszerűen elvontabb, elméleti szintű gondolkodást a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak elsajátítását.

Ezt tetézhetik a korábbi iskolai tanulmányok e téren létrejött hiányai, illetve az ott és akkor elért elméleti gondolkodási szintek regressziója — az idő múlásának és az alkalmazás ritkulásának vagy elmaradásának következményeként.

Drogok és veszélyeik: a speed

Az előbbiekkel összefüggésben: tanulni tudásuk, tanulási technikájuk egyrészt a korábbi iskolai tanulmányaik során, a tanítás által kifejlesztett, esetleg csökött vagy látás-dioptriás mérés elhalványuló tanulási képességkomplexumra támaszkodik. Másrészt a mindennapi életünk során kialakult és ott működő tanulási technikára, amelyben jócskán használatosak mechanikus eljárások, és ahol természetesen jelen van — és az iskolai tanulásra valamilyen mértékben nyilvánvalóan áttételeződik — a komponensként végbemenő tanulás adott esetekben a befogadó tevékenység iskolai szabályozása nélkül isvalamint a mintakövető tanulás.

Mindezzel együtt a korábbi iskolai tanulmányaik menetében szerzett ismereteik, valamint gondolkodási és cselekvési műveleti bázisuk egy része az újabb iskolai tanulás idejére bizonyosan eltűnt elfelejtették vagy elhalványult, más része egészen új struktúrákba rendeződött.

Tudjon meg többet a drogok és hatásaikat a WEBBetegen! Hatása olyan, mintha hirtelen stressz érné a szervezetet, de nem múlik el olyan gyorsan. Emelkedik a pulzusszám, vérnyomás, kitágulnak a pupillák, a beszéd felgyorsul, eufória jelentkezik, gyakori a szédülés, verejtékezés, szájszárazság, dehidratáció. Feldobottság, éberség, tettrekészség jelentkezik, de előfordulhat, izgatottság, szorongás, félelmek, irritábilitás, paranoid reakciók, emésztési zavarok, torzult látás, remegés, mellkasi fájdalmak. A speed jelentősen csökkenti az étvágyat, korábban kedvelt fogyasztó szer volt.

Ismeretkészletük és műveleti bázisuk az iskolaitól eltérő, az iskolában esetleg meg sem szerezhető ismeretekkel és műveletekkel egészült ki egészülhet ki szinte napontaamelyek azonban nem feltétlenül állnak össze használható rendszerekké.

De befolyással vannak a felnőttek iskoláiban folytatott tanulmányaikra. A felnőttek iskolái tanulóinak a tanulás mellett sok más tennivalót kell elhelyezniük életük időszerkezetében. Ennek következtében már fáradtan kezdhetnek a tanuláshoz, és a rendszeres tanulásra fordítható idejük tartama és időszerkezeti helye bizonytalanná válik. Mindez megnehezíti iskolai tanulmányaikat, és eredményességének érdekében külön erőfeszítést kíván. A rendes korúak iskoláiban tanulóknak alig-alig kell szembesülniük ilyen típusú nehézségekkel, bár kisebb-nagyobb mértékű jelentkezésük a hátrányos helyzetű tanulók életében előfordul.

A fentiek természetesen különbözőképpen és különböző erővel érvénysülnek, hiszen a felnőttek iskoláiban tanulók életkora, szociokulturális háttere, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, korábbi tanulmányainak karaktere és eredményessége, életmódja, időszerkezeti adottságai — különbözőek.

Az agy összezsugorodik

De így vagy úgy, ilyen vagy olyan mértékben generálisan jelen vannak, s együttesen valamilyen rendszert is alkotnak. Pszichikus sajátosságok A tanítványok további jellemzésének olyan általános pszichikus sajátosságokra kell tekintettel lennie, amelyek tovább értelmezik az előbbiek a paraméterek mibenlétét, működését és hatását a tanulásra, s ennélfogva a tanításra is. Azt nem mondhatjuk, hogy a tanulási folyamatok közvetlen leírásának lehetőségeit adják, azt azonban igen, hogy meghatározzák a tanulást, avagy inkább azt, hogy a tanulás mintegy beléjük ágyazva, általuk megy végbe.

Az iskolák felnőtt tanítványainál biztosan.

tanulói munka és az anisocoria jellemzői

A fiatal generációknál már nem feltétlenül. De jól valószínűsíthető, hogy mindazok a tárgyalásra kerülő pszichikus sajátosságok, illetve ezek minden olyan jegye, amely kapcsolatban van a tanítványok személyiségének társadalmi vonatkozásaival, az életkoruk szerint nem felnőtt korosztályoknál is érvényesülhet.

Hiszen — ha már a munkaerőpiacon vannak — társadalmi felnőttségük erre magyarázatot adhat. A tanulás motívumai Az iskolai tanulás nagyon bonyolult, sokféle cselekvésből összeállt tevékenység. S mint minden tevékenységnek, megvannak a maga motívumai.

Ezek a motívumok igen összetettek, és a tanulás bonyolult bázisát alkotják. A felnőttoktatásban szerepet kapó motivációs bázis esetében meg szoktuk különböztetni egymástól azokat a motívumokat, amelyek elindítják a tanulást, azoktól a motívumoktól, amelyek a tanulás folyamatában alakulnak ki.

Ez a megkülönböztetés természetesen inkább didaktikus, mert bár vannak olyan motívumok, amelyek nincsenek jelen a tanulás megkezdésekor, hanem csak a tanulás közben alakulnak ki és lépnek működésbe, a tanulást megindító motívumok végig jelen vannak, a tanulás folyamatában összefonódnak a később fellépő motívumokkal. A tanulás megkezdésében szerepet játszó motivációs bázis a felnőtt emberek társadalmi és munkatevékenységének talaján bontakozik ki. Természetesen a tanulás során fellépő újabb motívumok is hozzákapcsolódnak az iskolán kívüli élethez és a munkatevékenységhez.

A tanulási motívumok erőteljesen hozzákapcsolódnak a gyakorlati problémákhoz és igényeikhez. A motívumokban — akár a tanulást elindító, akár a tanulás folyamatában kialakuló motívumok azok helyreállította a látást a mínusz 9-től mindig jelen van az anticipáció, a várakozás, hogy a motívumok által elindított cselekvés eleget tesz-e a motívumokban megjelenő célképzetnek, teljesíti-e az elvárásokat, szóval megfelel-e a motívumoknak.

Így van ez a tanulásnál is. Az anticipáció egyben annak az előrelátása is, hogy a végeredmény megfelel-e majd a várakozásnak. Az eredményes tanulás előfeltétele a várakozás folyamatos kielégülése, illetve a pozitív előrelátás kialakulása.

A felnőttek és fiatalok esetében a tanulást elindító motívumok anticipációja közvetlen kapcsolatban van a társadalmi és munkatevékenységgel. Erre irányul várakozásuk és előrelátásuk, és ezzel hozzák kapcsolatba tanulási tevékenységük eredményeit.

Ha ez a kapcsolat megvan, akkor van remény annak beigazolódására, hogy a tanulás megfelel azoknak a motívumoknak, a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak elindították.

Arról van szó ugyanis, hogy a pozitív előrelátás megkönnyíti a tanulást, sőt esetenként olyan feltétel, amelynek hiánya a tanulás megszakításához vezet. A negatív előrelátás ugyanis megnehezíti a tanulást, elkedvetlenít, közömbössé tesz stb. Nem biztos azonban, hogy az előrelátás helyes. Gyakori eset, hogy a felnőttek és fiatalok nem ismerik fel a tanulásuk és élet- és munkatevékenységük kapcsolatát, vagy nem minden vonatkozásban ismerik fel, hiszen ez a kapcsolat sokszor áttételesen jelentkezik.

Pedig objektíve megvan a kapcsolat a tanulás és a praktikus érdekek között, és megvan a módja annak, hogy érdeklődésük kialakuljon, illetve megerősödjön.

Az iskolai felnőttoktatásban elvégzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a tanulást megindító a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak három nagy csoportra oszthatóak.

A metamphetamin hatása

A legerősebbek az ún. Az egzisztenciális érdek természetesen összefonódik egy sor más motívummal, és önmagában is elég differenciált. A motívumok másik csoportját az ún. Tehát a mobilizációs lehetőség vagy cél, az életfeltételek javulása, a munka által az egyénnel szemben támasztott követelmények — mind nagyon fontosak a tanulási kedv kifejlődése szempontjából. Ha például az általános képzettség illetve ennek növelése a szakmai előrehaladásnak, a munkakör megtartásának vagy a magasabb bérezések előfeltételévé válik — mert szükségszerűen megelőzi ezek még közvetlenebb előfeltételét, a szakmai képzést vagy átképzést —, a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak kialakulnak azok a motívumok, amelyek az embert rendszeres tanulásra serkentik.

Ha a művelődés, a műveltség, a végzettség társadalmi tekintélyt kölcsönöz és erkölcsi elismerést arat, vagy ott szerepel a környezet igényei között, akkor ismét kiépül a szükséges motivációs bázis.

A presztízs-indítékok kifejlődésében a közvetlen családi, baráti és munkahelyi környezetnek van szerepe.

Az ok, amiért egy tanuló nagyobb, mint a másik

A motívumok harmadik csoportjába a korábbi művelődés során kialakult érdeklődés és tanulási vágy kap helyet. Ha kifejlődik az érdeklődés valamely ismeretág vagy általában az ismeretek a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak, szintén megindul a tanulás. A tanulási kedv kialakulása bonyolultabb, semhogy csupán egzisztenciális és tekintély tényezőkkel a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak. Minden későbbi tanulás igénye függvénye minden korábbi tanulásnak is.

Ha az iskola és a család elegendő tudást ad és kellőképpen kiszélesíti a felnövekvő ember látókörét, ha felkelti érdeklődését a műveltség valamelyik területe és a művelődés iránt, ha kifejleszti pszichikus apparátusát, szóval, ha felneveli a folyamatos tudás motívumait, akkor tekintélyt ad a tudásnak és kiolthatatlan belső szükségletté transzformálja a tanulást.

A tanulás tanulást szül… Azok számára, akik az iskolától és a családtól nem kaptak kellő indítást, nyilván döntő indítékot adnak az egzisztenciális és a presztízs motívumok, amelyekre aztán a tanulás által újabb motívumok építhetők. A felnőttek iskolái olyan motivációs bázison kénytelenek megkezdeni munkájukat, amilyet a társadalom a számukra nyújt. De aztán ki kell fejleszteniük a tanulás belső szükségletét. A felsorolt három motívumcsoport nem a a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak megindulásának egyetemes motívumait tartalmazza, hanem a zártrendszerű, kötött, huzamosabb ideig tartó tanulás vállalásának motívumait.

Azok a vizsgálatok, amelyek erre a tipizálásra vezettek itthon és külföldön, az iskolai felnőttoktatás irányába induló továbbtanulást vizsgálták. Egy-egy ember motivációs bázisa a motívumok egész rendszerét tartalmazhatja, amelyben a felsorolt csoportokhoz tartozó motívumok keveredhetnek egymással.

A leggyakoribb és a legerősebb, dominanciát mutató motívumok azonban az egzisztenciális motívumok csoportjába tartoznak. A tananyag iránti érdeklődést kifejleszteni leginkább ezekből a szempontokból elindulva lehet.

Csoma Gyula

Fontos szerepe van a sikereknek és a kudarcoknak. A tanulási sikerek és kudarcok ösztönző ereje a tanuláslélektanban közismert.

A sikerek és kudarcok bonyolult viszonya egymáshoz pozitív indítékokat teremthet a kudarcokból is, és csökkentheti, illetve megállíthatja a tanulás lendületét a sikerek sorozata is. A felnőttek iskoláiban már nem a gyermeki személyiségbe szerveződik bele mindez, hanem olyan fiatalok és felnőttek személyiségébe, akik társadalmi pozíciójuknál fogva kialakíthatták a maguk megszokott sikerszériáit és kudarcszériáit.

Az alkoholfogyasztás így hat a testre

Bonyolítják a problémát az iskolai felnőttoktatás korrekciós funkciói, a sikertelenségek kompenzációjaként vállalt tanulás. Ugyanakkor mint különböző tevékenységek elindítója motivációs tényező: maga is motiváció, illetve valamely motivációs komplexum a felnőttkori tanulásnál, pl. Az iskola mindig és mindenütt küzd azzal, hogy általánosan kötelező tananyagot kell nyújtania, miközben a tanulók érdeklődése különböző, különbözőségében is fejlődő, változó. Vannak érdeklődési irányok, amelyekkel nem tud kapcsolatba kerülni.

Így aztán az, amit nyújtani képes, szűkebb is és tágabb is a tanulók érdeklődésénél. Pedig az érdeklődésnek közismerten sarkalatos szerepe van a tanulási kedv a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak, fenntartásában és hatékonyságában. Persze az iskola nemcsak tudomásul veszi az érdeklődést amikor tudjahanem kialakítja, fejleszti is.

• A rövidlátás plusz és mínusz
• Цвет кожи и волос, черты лиц, даже форма бороды Ричарда точно соответствовали чете Уэйкфилдов, на спинах фигурок были рюкзаки.
• Один кошмар сменялся другим.
• Felnőttoktatási sajátosságok | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
• A látás romlik
• Az alkoholfogyasztás így hat a testre - HáziPatika
• Az ok, amiért egy tanuló nagyobb, mint a másik - Injekciók September

Tananyaga nagyon széles skálán képes új érdeklődési irányokat felnevelni, de nem minden lehetséges irányba. A rendes korúak iskoláiban az érdeklődés kifejlődésének folyamata, hosszabb periódus eredményeként, sokkal inkább az iskolán belül megy végbe, mint a felnőttek iskolájában.

De a tananyag és az érdeklődés konfliktusa mindenképpen létrejön. Az iskola korszerűsödési folyamata igyekszik feloldani vagy pozitív indítékká transzformálni ezt az ellentétet. Amíg a rendes korúak iskolájában a tanulók érdeklődése az iskolai tanulmányokkal együtt fejlődik, s az érdeklődésbeli divergenciák fokozatosan alakulnak ki, az életkor növekedésével és a látókör bővülésével együtt változnak, addig a felnőttek iskolájába többé-kevésbé kész a tanulók a rossz látás miatt kitágulhatnak jönnek a tanulók, amelyet aztán az iskolának kell kibővítenie, átalakítania.

A felnőtt emberek biztosak abban, hogy mi érdekli és mi nem érdekli őket, megállapodottabb a tudásvágyuk, és jobban ragaszkodnak saját elképzeléseikhez, mint a rendes korúak iskoláiba járó tanulók.

De sokszor nyitottabbak is az új érdeklődési irányok felé, ha ezek egybekapcsolhatók — eddig még felszínre nem jutott — tapasztalataikkal. A felnőtt emberek tanulási érdeklődése társadalmi és munkatevékenységük talaján bontakozik ki.