Emberi szem

Az emberi látás vakfoltja. Az emberi szem összetettsége - a vak- és a sárgafolttól kezdve a fókuszált és perifériás látásig

Navigációs menü

A látás Egyik legfontosabb érzékszervünk a szemünk. Az egészséges emberi szem az elektromágneses sugárzás látható fénynek nevezett, körülbelül nm és nm közötti hullámhosszú tartományát fogja fel. Az elektromágneses spektrumnak a látható fénnyel határos tartományai az ultraibolya 10 nm— nm és az infravörös nm—1,3 μm l.

A szemnek a látásban betöltött szerepe sokrétû.

Részt vesz a környezet optikai leképezésében, a változó fényintenzitásokhoz való alkalmazkodásban, a fény elektrokémiai jellé, majd idegimpulzusokká alakításában és a képi információ elôzetes kiértékelésében is. Léteznek állatfajok, amelyek a számunkra nem látható ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni.

Sok, nekünk fehérnek tûnô virágot a rovarok színesnek látnak az ultraibolya-tartományban. Nemrég egy emlôs állatról is a Glossophaga soricina nevû színvak denevér sikerült kimutatni, hogy látása a rövid hullámhosszak felé nm-ig terjed. A szem vázlatos szerkezete A molekuláris szinttôl a szerveken át az ökoszisztémákig szoros összefüggés van a biológiai rendszerek szerkezete és mûködése között.

A látás folyamata során az univerzumban mindenütt jelen lévő fényt fogja fel egy erre a feladatra specializálódott 24 mm átmérőjű, gömb alakú, páros szerv, a szem. Ez tartalmazza azt a speciális, tízrétegű, az agyhoz mind felépítésében, mind funkciójában hasonlító, bonyolult idegelemet, melynek neve látóideghártya, vagy orvosi nyelven: retina.

Az alábbiakban a szem szerkezetét mutatjuk be a látás biofizikai alapjainak megértéséhez szükséges részletességgel. A szem és a retina felépítése Az emberi szem egy hozzávetôlegesen 2,5 cm átmérôjû gömb alakú szerv, amely formáját a belsejében uralkodó 10—22 Hgmm 1,3—2,9 kPa túlnyomásnak köszönheti.

A szemgolyó három rétegbôl áll, vázlatos szerkezetét a IV. A legkülsô erôs fehér burok az ínhártya scleraamely elöl átmegy az átlátszó szaruhártyába cornea.

az emberi látás vakfoltja

A középsô réteget a szivárványhártya irisa sugártest corpus ciliare és az érhártya choroidea alkotja. A sugártesthez kapcsolódó lencsefüggesztô rostok zonula ciliaris rögzítik a lencsét.

Az iris közepén található nyílás a pupilla. A legbelsô réteg az ideghártya retinaamely a fényreceptorokat is tartalmazza.

az emberi látás vakfoltja

A központi idegrendszer részét képezô ideghártya fogja fel a fényingert és továbbítja az agy felé a kiváltott ingerületet. Emellett a retina a vizuális információ értelmezését is elkezdi, például felismer megvilágításbeli kontrasztokat és mozgásokat.

mi az élesség és a látás mélysége látás helyreállítása népi gyógyszerekkel

A retinában a látási információ feldolgozásában több mint fajta idegsejt vesz részt, amelyek alaptípusait, és azok elrendezôdését a IV. A retinára esô fény érzékelését végzô sejteknek két csoportját különböztetjük meg: csap- és pálcikasejteket.

A szem anatómiája

A pálcikasejtek száma egy egészséges szemben millió, a csapoké 6,5 millió. A csapok felelôsek a normális fényintenzitások melletti nappali 1— luxa pálcikák pedig a szürkületi —10 lux látásért. A látási információ elôzetes kiértékelésében résztvevô idegsejteknek az emberi látás vakfoltja alábbi négy fô típusát különböztetjük meg: horizontális, bipoláris, amakrin- és ganglionsejtek.

A szemet elhagyó látóideget a ganglionsejtek axonjai képezik.

Emberi szem

A retinában több egymás mellett elhelyezkedô receptorsejtbôl származó inger egyetlen ganglionsejtre jut. Ezt a jelenséget az ingerületi jel konvergenciájának nevezzük.

az emberi látás vakfoltja méhészeti termékek és jövőkép

A pálcikasejtek jele erôsebben konvergál, mint a csapsejteké. Mindkét típusú receptorsejt mûködését több serkentô kórtörténet a szemészetben gátló jellegû szinapszis befolyásolja.

Orvosi biofizika

Ezeknek a retinális képkiértékelésben van fontos szerepük. Az emberi szem érdekessége, hogy a retinában a receptorsejtek nem a szem belseje felé fordulnak, hanem az érhártya felôli oldalon helyezkednek el. A fényérzékeny sejteknek és a pigmentált epitheliumnak az érintkezése fontos a fotoreceptorok megvilágítás utáni gyorsabb regenerációjához. Az ilyen elrendezôdés ugyanakkor azzal jár, hogy a fénynek át az emberi látás vakfoltja haladnia a retinán ahhoz, hogy a fényreceptorokat elérje.

Ugyanez azt is eredményezi, hogy az idegrostoknak át kell menniük a fényérzékeny sejteket tartalmazó rétegen ahhoz, hogy kijussanak a szembôl.

  1. Index - Tudomány - Mindenkinek vannak vakfoltok a szemében
  2. Az emberi szem összetettsége - a vak- és a sárgafolttól kezdve a fókuszált és perifériás látásig Hogyan kompenzálja agyunk az emberi szem kellemetlen hiányosságait Az elmúlt millió év alatt az evolúció a szimpla fényérzékeny pont óta hihetetlen mennyiségű különböző szemet produkált.
  3. Orvosi biofizika | Digitális Tankönyvtár
  4. Rövidlátás egy meridiánon az

A látóidegköteg becsatlakozásának helyén fényreceptorok nem találhatók. Ez a vakfolt IV. Normális körülmények között létét azért nem érzékeljük, mert az agy a vakfoltra esô hiányzó képrészletet annak környezetével, vagy a másik szembôl jövô információ alapján a két szem vakfoltja a látómezô más-más részeire esik pótolja.

A látómezô közepén lévô tárgyak a retinának a sárga folt macula lutea nevû részére képezôdnek le. Ennek a közepén található az emberi látás vakfoltja a fovea, ahol nincsenek pálcikasejtek, és a csapsejtek sûrûsége a legnagyobb.

az emberi látás vakfoltja

A fény akadálytalanabb érzékelése érdekében errôl a helyrôl a IV. A receptorsejtek mögött a pigmentált epithelium helyezkedik el, amely a nagy melanintartalmánál fogva elnyeli a rá esô fényt, és így csökkenti a nemkívánatos visszaverôdéseket. A az emberi látás vakfoltja szerkezetének vázlata IV.

mi a helyeslátása a rövidlátásnak

A lábasfejûek szemében a csapok és a pálcikák a retinának a legfelsôbb rétegében helyezkednek el úgy, hogy a beérkezô fény abszorpciója kisebb veszteséggel mehessen végbe. Ezeknek az állatoknak nincs vakfoltjuk sem.

Az emberi szem összetettsége - a vak- és a sárgafolttól kezdve a fókuszált és perifériás látásig

A fotoreceptor sejtek szerkezete A fotoreceptor-sejtek egy külsô és egy belsô szegmentumból állnak, amelyeket egy vékony csillószerû rész kapcsol össze IV. A pálcikasejtek külsô szegmentumát sûrûn egymás mellé tömörülô lapos membrán vezikula tölti ki.

Ezek a korong alakú képzôdmények az ún.

  • Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
  • Látás chip segítségével
  • A szem sötétedése; homályos látás
  • Hegyeshalmi Richárd
  • Blog, hogyan lehet javítani a látást
  • Látáskorrekció műtét nélkül

A csapsejtekben a kültag plazmamebránjának az egymásra simuló ki- és behajlásai hoznak létre a pálcikák fotoreceptív korongjaihoz hasonló membránstruktúrát. Ez a kültagban elhelyezkedô membránrendszer felelôs a fény érzékeléséért, míg a beltag végzi a sejt metabolizmusának nagy részét. A beltag tartalmazza a szinaptikus végzôdéseket is. Ezek a sejtek olyan rövidek, hogy a fény által keltett változások sejten belüli továbbításához nincs szükség akciós potenciálra.