Emberi látás 1. A szem részei – kívül
Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg.
A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik.
A ventrális pálya a tárgyak azonosítását végzi.
A másik nagy pálya a dorzális pályaamely a tárgyak helyét azonosítja, és a tárgyakhoz kapcsolódó viselkedést irányítja.
Utóképek [ szerkesztés ] Az erős fénynek kitett fényreceptorok deszenzitiválódnak, ha ez a fény az érzékeny tartományukban éri őket.
Még mindig kevésbé jeleznek a szokásosnál emberi látás 1 másodperccel azután, hogy a fény kihunyt. Az ez alatt látott színekben ez a komponens kevésbé van jelen, mint egyébként; ez a jelenség vezet az utóképek kialakulásához, amikor is a szem tovább lát egy élénk színű figurát, de komplementer színben.
Az utóképeket a festők is felhasználták, megjelenítették, mint például Vincent van Gogh.
A normálistól eltérő színlátás[ szerkesztés ] Bővebben: Dikromatikus színlátás Színérzékelési hiányosságok főként akkor fordulnak elő, ha egy személy egy vagy több emberi látás 1 látására képes csapsejtje hiányzik vagy kevéssé érzékeny. Ha az alany kevesebb színt lát, akkor színtévesztő, ha pedig csak a szürke árnyalatait érzékeli a fehértől a feketéig, akkor színvak. Agyi sérülések is okozhatnak színlátási zavarokat, ha a vizuális rendszer sérül.
Nagy Attila Károly Felvetődhet a kérdés, hogy ha a telefonunk borsónyi kamerája és a mögötte lévő szenzor 12 megapixeles tehát 12 millió képpontból álló képeket tud rögzíteni, akkor milyen felbontású lehet a szemünk? Az nyilvánvaló, hogy nem igazán hasonlítható össze a látásunkért felelős érzékszerv a zsebünkben megbújó telefon, vagy egy digitális fényképezőgép képalkotó rendszerével.
Tetrakromázia[ szerkesztés ] Míg a legtöbb ember emberi látás 1, azaz háromféle színészlelő receptora van, addig sok állatnak négyféle. Közéjük tartozik néhány pókfaja legtöbb erszényesmadárhüllőés a halak sok emberi látás 1. Más fajok azonban csak két alapszínt látnak, vagy egyáltalán nem látnak színeket; ezeket dikromátoknak, illetve monokromátoknak hívják.
Különbséget kell tenni a retinális tetrakromázia és a funkcionális tetrakromázia között. Az előbbiben négyféle színészlelő receptor van a retinában, az utóbbiban pedig orvosi vibrátor illető egyed e négyféle receptor segítségével képes jobban megkülönböztetni a színeket.
A nők fele, de a férfiak kis százaléka retinális tetrakromát.
Ez fokozottan érvényesül, ha az adott egyén kétféle változatot örökölt az egyik csapfajta közepes vagy nagy hullámhosszra érzékeny génjéből. Ez a gén az X-kromoszómán helyezkedik el, ami különbséget okoz a nemek arányában.
Az érzékszerveink működésének érdekességei (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás)
Közülük egyesek jobban meg tudják különböztetni a színeket, ezért funkcionális tetrakromátok. Bővebben: Szinesztézia A szinesztézia egyes formáiban betűk és számok látása, vagy zenei hangok hallása színérzetet is kivált.
A látás az egyik leginkább összetett érzékünk. Elgondolkodott rajta valaha, hogy miként is működik a szem? Az emberi látás folyamata meglehetősen lenyűgöző. Szánjuk rá egy percet, hogy többet megtudjunk a témáról.
Kísérletekkel és leképező technikákkal mutatták ki, hogy ezek a színészlelések megnövekedett tevékenységgel járnak az agynak a színekkel foglalkozó részén, és hasonló agyi folyamatok hozzák létre őket, mint amik a valós színeket is létrehozzák.
