Genetikai szempontból a temperamentum, Pszichiátriai diagnózis gyermekkorban
Tartalom
A gyermekpszichiátriai kórképek etiopatogenezise A gyermekpszichiátriai betegségek okai Organikus eltérések. Nagyon ritkán fordul elő, hogy gyermekpszichiátriai betegségben egy ok szerepel előidézőként. Úgy is mondhatjuk, hogy a gyermekpszichiátriai kórképek létrejöttében biológiai, pszichológiai és szociális befolyások egyaránt és egyidőben játszanak szerepet.
Genetikai hatások. A kromoszómák és a bennük hordozott génállomány szabályozzák a szervezet működését, lassíthatják vagy felgyorsíthatják a fejlődés ütemét, és meghatározzák azt, hogy a szervezet milyen módon fog reagálni a környezet egyes ingereire. A gyermek későbbi viselkedése szempontjából fontos, genetikai szempontból a temperamentum milyen adottságokkal jön a világra, milyen a súlya, bőrszíne, és hogy mindez a családjának mennyiben felel meg.
Az egész gyermekkor, serdülőkor és fel-nőttkor folyamán állandó dinamikus együtthatás van a gének és genetikai szempontból a temperamentum környezet között. Új stresszek új genetikai képességeket aktiválhatnak, amiket a szervezetnek előbb még meg is kell tanulni. Példa erre az inkompatibilis vérrel történő ismételt transzfúzió.
Sok genetikailag determinált betegség csak a későbbi életkorokban manifesztálódik, és nem tudni, hogy a manifesztáció idejében mennyire van szerepe a környezeti stresszeknek.
Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a genetikai szempontból a temperamentum genetikai szempontból a temperamentum tulajdonságai közül az intelligencia és a temperamentum az, ami a legerősebb genetikai befolyás alatt áll.
A környezet befolyásoló hatása azonban ezekben az esetekben sem jelentéktelen. A temperamentum.
Diabétesz és temperamentum kapcsolata
Már a születést követően megfigyelhető, hogy a csecsemők nem csak szomatikus és fiziológiai paraméterekben, viselkedésben alvási, étkezési minták különböznek egymástól, hanem spontán aktivitásuk is eltérő, a különböző ingerekre eltérően reagálnak. Ezek alapján a viselkedés három paramétere különböztethető meg.
A motivációs része, azaz, hogy valaki valamit miért tesz, a tartalmi része, azaz, hogy valaki mit csinál, és a formai része, azaz, hogy valaki mit hogyan tesz.
Ez a harmadik komponens az, ami a temperamentum befolyása alatt áll. Temperamentumon leginkább az egyének közötti stílusbeli, formai különbözőséget értjük. Segítségével megállapítható, hogy genetikai szempontból a temperamentum 3—4 éves korban észlelt temperamentumbeli jellemzők hozhatók leginkább párhuzamba a serdülőkori, majd fiatal felnőttkori beilleszkedéssel.
Kronobiológiai pszichogenetika tanfolyamok
Ezek és az ehhez hasonló vizsgálatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy a temperamentumbeli jellem-zők nehéz természetha más tényezőkkel is interakcióba lépnek, elősegíthetik a gyermekeknél pszichiátriai betegségek létrejöttét. A központi idegrendszer betegségei. A központi idegrendszer gyulladásai — bakteriális és vírusfertőzései elsősorban enyhébb-súlyosabb mentális retardációt, tanulási nehézségeket, figyelemzavart, és aspecifikus be-illeszkedési zavarokat okozhatnak.
A pszichoneuroimmunológia. Az agy és az immunrendszer közötti kapcsolat vizsgálatai arra utalnak, hogy az emberi viselkedés, a központi idegrendszer és az immunrendszer működése között genetikai szempontból a temperamentum kapcsolat van.
Gének, gondolkodás, személyiség - A temperamentum- és személyiségkutatás átfedései - MeRSZ
Számos vizsgálat kimutatta, hogy a korai élet megrázó eseményei — mint pl. Megváltozhat a testhőmérséklet, az alvás ritmusa, az autonóm idegrendszer érése. Ebből következett az a feltételezés is, hogy a korai genetikai szempontból a temperamentum kapcsolat megszakadása az immunfunkciók érésében, működésében is zavarokat okozhat.
C saládi körülmények A család nagysága befolyását a későbbi fejlődésre több kutató vizsgálta. Úgy tűnik, hogy a sokgyermekes családokban a csecsemők genetikai szempontból a temperamentum ellátása és a gyermekek továbbtanulásra való biztatása ritkább, mint a kisebb családokban.
A nagyobb családok gyermekei elmaradást mutatnak a beszédfejlődés területén is, feltehetőleg a szülővel való verbális kommunikáció ritkasága miatt. A testvérsorban elfoglalt hely is befolyásolhatja a szülő—gyermek kapcsolatot.
Pszichiátriai diagnózis gyermekkorban | Kölöknet
A legidősebb gyermek iskolázottsági szintje általában a legmagasabb, de érzelmi zavar is esetükben alakul ki leggyakrabban, feltehetően a második, harmadik gyermek születése után bekövetkező mellőzés miatt. Az első gyermeket a legtöbb családban kiemelten kezelik, vele van a szülőknek a legszorosabb érzelmi kapcsolata, és a legerősebb kontroll alatt él. Így gyakran szorongóvá válik. A többi gyermek esetében a szülők már nem foglalkoznak annyit a neveléssel, kiegyensúlyozottabbak, jobban bíznak a szülői képességeikben, s a gyermek több szabadságot kap.
A szülői bűnözés szerepét a gyermekkori deliquencia kialakulásában minden vizsgálat egyértelműen bizonyította. A bűnöző szülők gyermekeinél már az iskolai beilleszkedéssel is komoly nehézségek vannak.
A szülők mentális betegsége is kedvezőtlenül hat az utódok pszichés fejlődésére, de leginkább a személyiségzavar és a súlyos, visszatérő depresszió vagy érzelmi zavar az, ami ebből a szempontból a legveszélyesebb.
A szülői nevelői módszerekközül a meleg, korlátozó nevelői attitűd az, amelyben a gyermek függetlensége, önbizalma, önvélemény jó látás, döntésképessége a legkedvezőbben fejlődik. A megértő, genetikai szempontból a temperamentum ráhagyó nevelő mellett, ahol gyenge a kontroll, a gyermek otthon több genetikai szempontból a temperamentum mutat, genetikai szempontból a temperamentum gyakoriak az indulatkitörései is.
Ezekben a családokban a szülők türelmük fogytán gyakran inkonzekvens módon erősen büntetővé válnak, s így a gyermek önbizalmát veszti. A hideg, korlátozó nevelő mellett a gyermeknek nem lesz önbizalma, és gyakran visszahúzódóvá válik. Az elhanyagoló szülő gyermeke agresszívvá, alacsony önbizalmúvá fejlődik, akiben megfelelő önkontroll nem alakul ki. Szociokulturális tényezők. A növekedés előrehaladásával a gyermek kikerül a családi környezetből, s az óvodában és az iskolában idegen felnőttekkel és gyermekekkel találkozik.
A család, az iskola, az óvoda integrálva van abba a kultúrkörnyezetbe, mely az adott társadalomra jellemző.
- Kutya fajta - Dog breed - licittravel.hu
- Diabétesz és temperamentum kapcsolata | Mindennapi Pszichológia
- Chihuahua keverék és fajtiszta kutya Csoportjai tulajdonosok, hogy a kutyák az azonos fajtájú és érdekükben kutyatenyésztés képezhetnek nemzeti Kennel klub.
- Kiemelt kutatási területe: az 1-es típusú diabétesz genetikája, 2-es típusú diabétesz szövődményei, idegrendszeri tünetei Létezik vajon egy speciális "diabéteszes személyiség"?
- A látás fő gyógyszerei
- Affektív temperamentumokkal kapcsolatos kutatások összefoglalója
- Ezek a kapcsolatok nyújtanak a gyermekek számára fizikai és érzelmi biztonságot, valamint állandó gondoskodást és figyelmet.
A gyermekre hatnak a társadalom által alkotott szabályok, törvények, értékrendszerek, a benne húzódó erővonalak, a szociális osztályhoz, vallási felekezethez vagy etnikumhoz való tartozás. Ismeretei a világról, amelyben él, már nemcsak a közvetlen tapasztalatok által bővülnek, hanem a tömegkommunikációs eszközök — a könyvek, a televízió stb.
Életkorokra lebontva pszichiátriai tünetek kialakulása szempontjából a 11 évesek rizikója a legmagasabb, 1,6-szorosa a 13 évesekének. A 13 évesek rizikója 3,5 szerese a 15 évesekének.
Valószínűleg az lehet ennek az oka, hogy a fiatalabb gyermek közvetlenebbül és nagyobb intenzitással reagál a környezeti pszichés stresszekre, s kevesebb megbirkózási stratégiát sajátított még el, melyekkel ezeket a negatív életeseményeket közömbösíteni tudná.
A pszichiátriai genetikai szempontból a temperamentum kialakulásának elméleti modelljei Arra, hogy a fenti etiológiai genetikai szempontból a temperamentum hogyan okoznak pszichiátriai betegséget, több elmélet ismeretes.
Ugyanis mind a mai napig nem alkottak olyan általános modellt, amely a felvetődő kérdések mindegyikét vagy akár a legtöbbjét meg tudná válaszolni. Számos elmélet, ill. Közülük a fejlő-dési pszichopatológiai irányzat az, mely integrálni igyekszik a korábbi levél látási teszt, s az egészséges gyermeki genetikai szempontból a temperamentum kiindulva igyekszik magyarázatot találni a pszichiátriai betegségek kialakulására.
Pszichodinamikus megközelítés. A pszichoanalízis kezdete a Freud, a pszichodinamikus iskola első nagy alakja orvosi modell alapján fejlesztette ki ezt a betegségkoncepciót.
Lényege, hogy a mélyben rejtőző — organikus és pszichológiai — patológiás folyamatok okozzák a felszínen látható viselkedést, amely zavartnak, patológiásnak imponálhat.
Ehhez társul az a feltételezés, hogy a tünetek önmagukban való kezelése legfeljebb rövid ideig tartó javulást okozhat, s így, ha a mélyben húzódó patológiás genetikai szempontból a temperamentum kezelés nélkül marad, tünetváltás következik be.
Klinikai modellje szerint a diagnózis célja annak a kiderítése, hogy mi lehet a betegségért felelős pszichológiai konfliktus. Módszere általában az álom- gyermekkorban a játékanalízis. Amikor a terapeuta előtt megvilágosodik a betegség belső dinamikája, azt megmagyarázza a betegnek, a belátására építve.
Ez a belátás a pszichoanalízis központi célja. Az analízis kritikája: a behavioristák szerint a pszichodinamikus irányzat számos megfigyelhetetlen tényt tartalmaz és emiatt genetikai szempontból a temperamentum. Túl sok következtetést igényel a terapeuta részéről és a teória kísérletes igazolására csekély a lehetőség. A terápia folyamán a patológiás konfliktusoknak túlzott jelentőséget tulajdonítanak, és a személyiségfejlődés pozitív aspektusainak kevesebb figyelmet szentelnek.
Az analitikus teóriák leginkább az orvosi modellt tükrözik, genetikai szempontból a temperamentum szintén probléma- ill. Behaviorista megközelítés.
A behavioristák a viselkedést nem egyes betegségek tünetének fogják fel, hanem rossz környezeti adaptációnak, amely változhat, és amely az orvosi modelltől gyökereiben különbözik. A diagnosztikus címkéket elutasítják, szubjektívnek tartják. Úgy vélik, hogy a gyermek viselkedését normálisnak vagy abnormálisnak, zavartnak vagy egészségesnek mondani olyan ítéletértékű megállapítás, amely számos külső tényezőtől függ pl.
A behaviorista perspektíva a tanult viselkedést hangsúlyozza.
Átírás 1 Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai Habilitációs dolgozat Veres-Székely Anna, Ph.
Szerintük ha a személy deviáns viselkedésűvé vált, akkor annak kialakulása a normális viselkedés kialakulásának szabályait követi, így el is felejthető és helyette új, adaptív viselkedés tanulható. A terápia lényege a maladaptív viselkedés előzményeinek és következményeinek befolyásolásából és genetikai szempontból a temperamentum modellálásból áll.
A behaviorizmus kritikája: a pszichoanalitikusok szerint a behavior megközelítés csak a tünettel törődik, az okokkal nem, s ha az okokat nem szüntetjük meg, tünethelyettesítés következhet be. Kritizálják etikai szempontból is mint beavatkozást az emberi szabadságba azáltal, hogy igyekszik a viselkedést az ellenőrzése alá vonni.
Jelenlegi hely
A kognitív megközelítés. Az esemény észlelése, percepciója és interpretációja jobban meghatározhatja az egyén reakcióját ugyanarra a szituációra, mint maguk az események. A kognitív teória szerint a viselkedés fej-lődésében az első lépcső az, amikor az egyén a környezet kognitív reprezentációját önmagában kiépíti.
Ez természetesen nemcsak a külvilági ingerek minőségétől, hanem az egyén idegrendszerének érésétől, épségétől is függ.