Hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján

Idén először nemcsak a karácsonyra, hanem a nyári könyvkavalkádra is hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján különleges kiadvánnyal készültünk, amellyel reményeink szerint minden könyvrajongónak segíthetünk eligazodni a jobbnál jobb könyvek egyre szélesedő kínálatában. Katalógusunk immár Libri Magazin néven jelentkezik, és karácsonykor megjelent elődjéhez képest még több szerkesztői tartalommal, valamint a magyar könyvkiadók a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és az Ünnepi Könyvhéten megjelentetett újdonságaival szeretné izgalmassá tenni a nyári hónapokat.

A A rövidlátás fénytörés Trend rovatában olyan könyveket mutatunk be, amik újszerű, egyedi szemszögből mutatják be, mennyire fontos részét képezi életünknek a család. A Nemzetközi Trendben ismét a New York Times sikerlistáiról válogattuk össze azokat a könyveket, amik az utóbbi időben a legnépszerűbbnek bizonyultak nemzetközi viszonylatban, és így a hazai olvasók figyelmére is joggal tarthatnak igényt.

A Libri Portré oldalain a magyar és a világirodalom júniusban és júliusban született klasszikusaira emlékezünk, de helyet kaptak a magazinban a Szívünk rajta gyerekkönyvajánló program legfrissebb újdonságai, valamint Jakupcsek Hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján, Beck Zoltán és Boldizsár Ildikó szakértői ajánlói is.

Lektori hírek

Természetesen külön rovatot szenteltünk a es Libri irodalmi díjaknak is. Bemutatjuk az idei döntősöket, a két nyertest, és beszámolunk a május én megtartott ünnepélyes díjátadó gáláról, ahol reményeink szerint méltóképp sikerült megünnepelnünk a kortárs magyar irodalom csúcsteljesítményeit. Mindezek mellett villáminterjúk, könyvajánlók és számos további érdekesség várja a magazin olvasóit. A nyári hónapokra minél több pihenést és jó olvasást kívánok a Libri minden munkatársa nevében!

A Librinél a hosszú távú kapcsolatokban hiszünk, ezért fontos számunkra, hogy megbecsüljük visszatérő vásárlóinkat. Kedvenc könyvborítóink Jelmagyarázat Várható megjelenés dátuma Törzsvásárlói pontok Oldalak száma A Libri magazin A katalógusban szereplő kiadványok tájékoztató jelleggel kerülnek feltüntetésre, így előfordulhat, hogy az ott feltüntetett kiadványok Aktuálisan elérhető készletünk üzletenként eltérő lehet.

A katalógus és az abban foglalt tartalom nem minősül a Libri nyilvános szerződéskötési ajánlattételének.

A Libri az ár- és készletmódosítás jogát kifejezetten fenntartja. A gyermek a családjától sajátítja el a társas együttélés einstein-monroe látásvizsgálat szabályait és tanulja meg értékelni a gondoskodás fontosságát. Ennek az egymásra utaltságnak köszönhetően azonban a családtagok közötti különbségek is felerősödnek, így azok a láthatatlan kötelékek, amelyekbe beleszületünk, ugyanúgy képesek fojtogatni, mint gyengéden körülölelni bennünket.

A klasszikus családregényekben - mint John Galsworthy grandiózus Forsyte Sagája vagy Thomas Mann első regénye, A Buddenbrook ház - a családon belüli feszültségek forrásai leggyakrabban még a családon kívül zajló történelmi eseményekre adott eltérő válaszok voltak. A családtagok különböző habitusából fakadó konfliktusok pedig nem mélyreható elemzés, hanem drámai cselekedetek útján oldódtak fel. Az utóbbi időben azonban több olyan könyv is napvilágot látott, amelyek újszerű megközelítésekkel szolgálnak a családon belül húzódó keszekusza erővonalak felfejtéséhez, és hathatós segítséget nyújtanak abban, hogy belássuk: mi mit rontunk el, és mit csinálunk jól, amikor a saját családunkkal érintkezünk.

Univerzális recept persze erre sincs, vannak azonban olyan szerzők és olyan könyvek, amik segítségével talán rátapinthatunk azokra a családi problémákra, amiknek eddig a létezéséről sem tudtunk. Vera történetében mindannyian otthon érezhetjük magunkat, hiszen megértjük belőle, hogy az az egyedülálló közelség, ami hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján családunkhoz fűz bennünket, egyszerre lehet áldás és feszültségforrás, és sokszor csak rajtunk múlik, hogy melyik utat választjuk.

A regény főhősének pedig ezt a döntést nagyon korán meg kell hoznia.

„Tessék kézbe venni”

Az olyan szövegekre, amik nem működnek anélkül, hogy tudnánk: miközben olvasunk, egy kicsit leskelődhetünk is ebben a személyes térben.

Tóth Kriszta azonban csavar egyet ezen az elképzelésen: nem a saját, hanem édesanyja életét beszéli el, méghozzá egyes szám első személyben, az ő szemén keresztül láttat egy már letűnt világot, és igen - egy kicsit saját magát is. A kortárs norvég irodalom egyik legjelesebb hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján ezt belátva fogott hozzá hatkötetes önéletrajzához, amelynek első része - nem kevés iróniával - a Halál címet kapta.

A könyv a szerző gyermekkorának óhatatlan hézagokkal teli története, az apja halálával, és azon keresztül az apja életével való kíméletlen és őszinte szembenézés. És ha igen, miért dobja el valaki önként ezt a lehetőséget, míg mások kincsként őrzik a lelkükben? Hogyan válhat valaki egészséges felnőtté, ha egész gyermekkorában azt próbálta neki bebizonyítani a világ, hogy eredendően beteg? Péterfy-Novák Éva új könyve a család és a környezet az egyénre gyakorolt hatásairól szóló hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján legnehezebbjeit szegezi nekünk.

A családunkban minket ért traumák feldolgozásának lehetőségeiről már rengeteg könyv született. De mi történik akkor, ha egy látszólag boldog, támogató családban nőttünk fel, néha mégis úgy érezzük, mintha a sorsunk, a környezetünk, vagy akár a saját testünk ellenünk dolgozna?

Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus könyvében arra mutat rá, hogy felmenőink élettörténete akkor is hatással lehet a miénkre, ha soha nem találkoztunk velük. Olvasson bele eredeti nyelven a New York Times sikerlistái alapján összeállított válogatásunkba, így biztosan nem marad le semmiről!

20 órás legjobb üzleti könyv vállalkozóknak, szakembereknek és alkotóknak 2020-ban

Cassandra Clare történetfolyama messze túlmutat az átlagos ifjúsági fantasykönyvek világépítő törekvésein, és több regénysorozatból, tucatnyi különálló, hosszabbrövidebb történetből áll össze egy komplex, mégis szerethető és emberközeli univerzummá, amelyben a fény és a sötétség küzdelmének előterében hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján karakterek egymásba fonódó sorsát kísérhetjük végig.

A legújabb kötetben Magnus és Alec kalandját követhetjük nyomon, amely Párizs, Róma és Velence csillogásától egészen a legmélyebb sötétségig vezet.

Rengeteg könyv jelenik meg a műfajban, ezért annak rajongói már csak a legjobbal érik be. A forgatókönyvíró Alex Michaelides azonban már első regényével hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján megugorja a lécet, és világszerte mindenhol a fotelhez szegezi a thrillerek rajongóit.

Alicia híres festő volt, majd egy napon meggyilkolta a férjét, és teljes némaságba burkolózott. Azóta sem szólt egy szót sem. Theo Faber, az elismert pszichoterapeuta jól menő karrierjét hagyja hátra azért, hogy a végére járjon a nőt körülvevő rejtélynek. Matthew Walker, a Berkeley Egyetem neurológusa a téma egyik legelismertebb szakértője, hiánypótló könyvében közérthetően tárja a nagyközönség elé, hogy miért is alszunk, mi történik, amikor álmodunk, milyen élettani hatásai vannak a megfelelő mennyiségű vagy a túl kevés alvásnak, és még számtalan olyan érdekességet, amik garantáltan ébren tartják majd.

Szemvizsgálat jele átmenetről természetesen könyvek sokasága szól, Amor Towles regényében azonban mindezt egyetlen ember, Alexander Rosztov herceg szemüvegén keresztül kísérhetjük végig, aki háziőrizetét tölti egy luxusszállodában, épp a Kreml épületével szemben.

A könyv egyedülálló perspektívája, elbeszélői technikája új kontextusba helyezi a forradalom, a polgárháború és az egyéni felelősség sokat tárgyalt kérdéseit. A sorozat Hogy a perspektívaváltással az Egy ropi naplója-sorozat megújulásának lehetünk szemtanúi vagy csupán egy egyszeri első fokú hyperopia, az majd a következő kötetekből kiderül.

Két koncert mögöttünk, kettő pedig előttünk, tíz óra út, így számoltunk, én meg úgy, hogy az azt jelenti — még ha el is bóbiskolok a monoton autózajban — hogy egy regény belefér az odaúton.

És azt is gondoltam, hogy a regényről a visszaúton írni is tudok: tíz óra Tiszafüredig, akkor már három koncert mögöttünk, egy előttünk, az időt mérni lehet így is, vagy érezni legalább, ahogy telik. Ez a most, az éppen most. Mivel a kézirat már nem kézirat szó szerint, nem látszik az íráson, hogy az út milyen, nincsenek görbe sorok, szétdobált betűk, átfirkálások. Thomas apja fordító, nála hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján kézirat, papíron, meg egy portréfestmény, talán egy rabbi képe.

S szinte a teljes történetben ez lesz az ő napi gyakorlata, bármerre is megy. Szinte a végéig. Jensen bátor fiatalember, a színház valódi világ a számára, a tükör-élmény az ő hite, a 8 művészet lényege a szembesítés, az önmagunkkal való szembenézésre való felszólítás. Ezt tanulja Londonban, és szeretet van benne: szeretet. Kormányozza a színtársulatot, az előző helyére áll, képes megvédeni a rábízottakat, szinte a végéig.

Mathias bölcs ember. Nyomdász, az emlékezet embere, a hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján, hogy nem lehet azon a földön nyugodtan lépkedni, ami alatt holtak vannak. És szeretet van benne, szeretet. És Liz, a megnémult lány, aki furulyaszóval beszél, szerelemmel szeret. Vannak mások: apák, anyák, csepűrágók, katonák és menekülők mindenütt. Kietlenség, benépesítve veszteséggel. Középkori myopia konzervatív Sándor Iván új regénye.

A németalföldi szabadságharc lehet az ideje, amikor a katonák, érkezzenek bárhonnan is, fenyegetést jelentenek a lakosságnak, és hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján tűnnek azok is, akik menekülnek: mert az ő házaikat már felégették, s menni kényszerülnek. A félelem mindennapjaiban megőrizhető-e a szeretet, az emberség? Korántsem történelmi regény A hetedik nap, inkább emberi sorsok belső elbeszéléseinek sorozata.

A regény maga is így tagolódik, a történetből annyit látunk, amennyit fejezeten- ként a fenti szereplők látni-érteni-elmondani tudnak. Talán éppen ezért szűkszavú ez a regény: mert szereplői nem tudnak megszólalni, a történések megbénítják hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján nyelvet, ahol a fegyverek dörögnek, hallgatnak a múzsák, idézhetnénk. Ez azonban a cselekvések szintjén nem igazolódik: a színi társulat játszik, még akkor is a színház kérdése forog, amikor barakkba zárva fogolyként robotolnak.

Az ember nem egyszerűen az elől menekül, akitől fél, aki fenyegeti, aki az életére legjobb látási távolság 40 cm. Inkább az elől, hogy neki magának ne kelljen ölnie, hogy ne kerüljön olyan választás elé, hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján valójában nem a szabad akaraté: az leszel, aki öl, vagy az, akit ölnek? Apokaliptikus látomás a könyv, amelyben nem hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján a múlt, sokkal inkább a magunk jövője: emberi lényegünk, a szolidaritás, szeretet, a humanizmus eszméje a tét, ezek megtartása, és a félelem bennem, hogy látom erodálódni, elfogyni, elveszni.

Előhívás Jakupcsek Gabriella ajánlója Susan Faludi könyvéhez Bevallom, a könyv elolvasása ajánlások a szemműtét után nem sokat tudtam a világban kialakult genderelméletek és a transzszexuális szcéna részleteiről, de mióta leraktam az Előhívást, jobban képbe kerültem, igaz, az életrajzi elemeket érthetőbbnek és befogadhatóbbnak találtam.

Történetünk egy erős felütéssel, nyarán kezdődik, amikor is a szerző édesapja, az egykori nagypolgári zsidó családból származó Faludi István 20 év hallgatás után egy e-mailben értesíti lányát, hogy nemváltoztató műtéten esett át, és thaiföldi útja óta immár Stefiként éli hétköznapjait Budapesten. Az író apja ekkor 76 éves, és arra kéri lányát, Susant, hogy látogassa meg Magyarországon, és írja meg kivételes élettörténetét.

A kalandos életút bemutatása nem a könyv egyetlen és fő vezérfonala, hiszen a szövevényes, olykor 9 kicsit talán csapongó, de bizonyos témák tekintetében rendkívül alapos írásban a szerző bemutatja Magyarország történelmét a világháborúktól egészen napjainkig, egy amerikai szemével, sokszor sarkosan tekintve hazánkra.

Az író kívülállónak érzi magát apja és Magyarország történetében, de felmenői miatt mégis egy érintett szemüvegén keresztül próbálja megismertetni az ország történelmét, és ezzel párhuzamosan apja életútját.

Folyamatosan keresi, kutatja az összefüggéseket, hogy mi vezethetett apja döntéséhez, hogy egy drasztikus beavatkozás árán, élete vége felé nővé operáltassa magát. Próbál magyarázatot találni arra, javítja a látást gyakorlatokkal egy ennyire ellentmondásos ember, aki magát nyilas tisztnek kiadva mentette ki szüleit a náci fogságból, és aki mindig meg akart felelni a társadalmi elvárásoknak, egy fordulattal, élete utolsó évtizedében mindennel szembemegy, és teljes jogú nőként kíván élni hazánkban, ahonnan korábban elmenekült.

Volt ő büszke, kertvárosi amerikai, pincében barkácsoló macsó, szabadságot kereső hegymászó, hithű zsidó és jobboldali magyar, a családi vagyont elbitorló kommunistákat gyűlölő polgár, végezetül pedig hazugságok és műtétek sorával férfiből átoperált nő. Susan a genderelméletek és nemi identitások szakirodalmába és történelmébe is elkalauzol minket. Akik fogékonyak a témára, bizonyára rengeteg hasznos és érdekes elmélettel gaz- dagodhatnak. Úgy gondolom, hogy ezek az ismeretek ma aktuálissá váltak.

Mi értelme van egy késői nemváltásnak? Nem igazán tudjuk meg. A könyv gondolkodásra készteti az olvasót arról, hogy milyen sokszínű és megosztó a világ egy számtalan kalandos történettel teletűzdelt, rendkívül érdekes múlttal rendelkező, identitászavarban szenvedő ember életén keresztül. Az író megfejtést keres az apja és közte fennálló kibékíthetetlen konfliktusra is, amire ha megoldást nem is talál az idő múlásával, de a megnyugvás elérhetővé válik számára.

Legendás lények hat verses mesében Boldizsár Ildikó ajánlója Varró Dániel könyveihez Meglepődnék, ha Magyarországon kívül lenne a világon még egy olyan hely, ahol a gyerekek nibelungizált hogyan lehetne javítani egy könyv látásmódján írt, skandináv és kelta folklórelemekkel teletűzdelt regéket hallgatnának vagy olvasnának, 10 méghozzá úgy, hogy közben gurulnak a nevetéstől.

Bár tulajdonképpen nincs mit csodálkoznunk ezen, hiszen a magyar gyerekek ízlése igencsak kifinomult, s mércéjük rendkívül magas. Egyrészt azért, mert évtizedek óta egy filozófus-költő szürrealista képekkel és szexuális szimbólumokkal átitatott varázskölteményein nőnek föl, amelyeket álmukból fölzavarva is tudnak, másrészt azért, mert az óvodák lírai repertoárja bővelkedik a magyar gyerekköltészet vitathatatlan csúcsteljesítményeiben.

Szerencsére egyre több óvodában megtalálhatók a kortárs gyerekköltészet zseniális darabjai is. Pedig jó gyerekverset, pláne verses mesét nem könnyű írni. Összhangba hozni egy történetet képekkel és zenével, epikus elemeket rímmel és ritmussal — a vállalkozás tele van buktatókkal. Azt szeretem legjobban Varró Dániel verseiben és epikus költeményeiben, hogy nyoma sincs bennük az efféle engedményeknek.

Nem hülyének tekinti a gyerekeket és a felnőtteket, hanem partnernek, s ezzel az attitűddel hívja őket közös kalandra. Olyan világot teremt, amely egyrészt tele van izgalmasabbnál izgalmasabb szereplőkkel, eseményekkel és részletekkel, másrészt tetszés szerint alakítható, folytatható és tovább gondolható. Megmozgatja a belső képeket, csúcsra járatja a fantáziát, s mindeközben folyamatosan nevetésre ingerel.

Varró Dániel varázsol.

1. Személy szerint nem váltam azonnal rajongójává egyik történetnek sem, bár tény, jobbnak ígérkeztek, mint a korábban kikerültek a legtöbben volt spiritusz, és vártam a folytatást, végre végig is olvastam páratés most, ahogy a lektori híreket olvasom, eléggé meglepődtem.
2. Hardver látáskezelés forbis
3. Lektori hírek – Aranymosás Irodalmi Magazin
4. A tudatállapotok szivárványa I.
5. Egyéb megosztás A könyvkötők csillaga rég leáldozott, de vannak, akik nem adják fel.

Mágikus cselekedeteket hajt végre. Végletekig kihasználja a nyelvben rejlő lehetőségeket. A szemünk láttára teremt, s tölti fel megújult életerővel a szavakat.

A nibelungizált alexandrinus tényleg csak hab a tortán. A szomjas troll című kötet például tobzódik a műfaji és karakterológiai sokszínűségben. A négy történetben az északi mitológia és a skandináv folkmetál keveredik Varró Danis nyelvi megoldásokkal és humorral.

“Fontos hangsúlyozni, hogy mindennek két oldala van”

Ut á n o z h a t a t l a nahogyan Varró — belépve egy történetbe — rögtön a felütéssel megteremti annak varázslatos világát, majd körülte- kintő részletességgel elkezdi kitágítani a teret: gyermeki kíváncsisággal szemlélődik, kérdez és állít, minden apró részletet megvizsgál, felnagyít. Gyerekre és felnőttre egyaránt felszabadító erővel hat az a bátorság és szorongás nélküliség, ahogyan a lehetetlen helyzetekben is képes végtelenül egyszerű módon megnyilvánulni.

Ugyanakkor attól sem riad vissza, hogy jól megbonyolítsa a dolgokat: egy skandináv troll-legenda, egy finn minieposz, egy dán gyökereket sejtető Andersen-paródia után egy lenyűgöző, izgalmas, ízig-vérig vikinges gyerekfantasy zárja a könyvet. A skandináv történetek után idén jelent meg a Csütörtök, a kisördög című, két verses mesét tartalmazó új könyv, amely a magyar folklórból táplálkozik.

Varró ritka mesei műfajt idéz meg, az ördögmesét, méghozzá úgy, hogy a népmesék becsapható ördögalakját ruházza fel szokatlan, ám nagyon is szerethető tulajdonságokkal.