Kognitív tevékenység látássérüléssel
Tartalom
Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség.
Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük.
Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak. Magyarországon a látássérültek körülbelül fele-kétharmada kognitív tevékenység látássérüléssel nevelődik ép társaival integráltan tanul valamelyik általános iskolában.
A látássérült gyermekek fejlődésének jellemzői. A látássérült gyermekek pszichológiai jellemzői
Ezért felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, amelynek birtokában látássérült tanítványaik beilleszkedését segítik.
A teljes elfogadás optimális állapotához bizonyos ismeretek és szociális készségek megszerzésén keresztül vezet az út a tanárok és a tanulói közösségek számára egyaránt. Kit tekintünk látássérültnek? A látási fogyatékosság a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória.
Jelen tanulmányunkban a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe. A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg.
Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg. Ez a retina felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja kognitív tevékenység látássérüléssel. Ezt az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza.
A látássérült gyermekek fejlődésének jellemzői. A látássérült gyermekek pszichológiai jellemzői
A vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan. A kognitív tevékenység látássérüléssel 2 meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos.
A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai.
Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek. Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is. A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van. Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik.
Vak az, aki nem érzékeli a fényt kognitív tevékenység látássérüléssel. A látássérülésnek ilyen súlyos formája ritkán fordul elő. A látássérülés oka belső látástechnika szem valamelyik részének, vagy az ingerközvetítő látóidegnek a fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy pedig a kérgi látóközpont sérülése következtében kialakult működési elégtelenség.
A látássérüléssel kapcsolatos pedagógiai következmények A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók.
Pedagógiai kognitív tevékenység látássérüléssel A pedagógiai szempontból kognitív tevékenység látássérüléssel kategorizálás kognitív tevékenység látássérüléssel differenciálja a látássérülteket, hogy kognitív tevékenység látássérüléssel a síkírás-olvasásra vagy sem.
Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól szemcseppek látásvesztéssel a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1 A tanulóra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző. Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni pl. Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási auditív és a tapintó típusú taktilis információkra is. Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó gyermek és az aliglátó tanulók egy része.
- Felelős a nappali látásért
- Hyperopia 20 évesen
Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé a síkírást-olvasást. A tanulást, az ismeretszerzést befolyásoló tényezők A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározza a látásmaradvány mértéke. A látássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit.
A látássérülés hatása a gyermek fejlődésére
Az esetleges koraszülöttség ténye egyéb problémát: idegrendszeri gyengeséget, halmozottan hátrányos helyzetet is eredményezhet. Az oktatás, nevelés folyamán lényeges figyelembe vennünk, hogy a szembetegség milyen mértékben befolyásolja a közelre és a távolra látás minőségét — előfordul, hogy nagyon gyenge távoli látás mellett olyan jó marad a közeli látás, hogy esetleg segédeszközzel lehetővé válik a síkírás és az olvasás.
A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk — azokat fejleszteni, a látássérült esetek kompenzálni kell. Vak tanulók a befogadó iskolában A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran kognitív tevékenység látássérüléssel elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása.
Az új feladatok teljesítése innovatív szemléletű, együttműködésre kész pedagógiai munkával valósítható meg. A tapintva olvasás és írás A vakok pontírás-olvasást tanulnak.
A pontnak mint íráselemnek a felfedezése Charles Barbier nevéhez fűződik. Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg oszlopban.
Rendszere így 36 hangot jelölt. Barbier pontrendszerét Louis Braille, a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesztette tovább. Maga is vak volt kognitív tevékenység látássérüléssel hároméves korában megsértette a szemét egy szíjgyártó késsel, aminek következtében elvesztette látását. A ma is használt — sok módosításon átment tábor a látás kedvéért rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat.
E rendszert nevezik Braille-írásnak. Eljárások, fejlesztési feladatok A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz. Bizonyos tantárgyak anyagát át kell alakítani számukra. Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, memóriájára.
Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Lehetőség van erre a tanítási-tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, kognitív tevékenység látássérüléssel speciális fejlesztésben is. A tanuláshoz szükséges képességek csakis a tanulási folyamat során fejlődnek.
Hogyan csatlakoztathatunk egy mozgásérzékelőt a világításhoz: egy fényérzékelő csatlakoztatása egy kapcsolón keresztül Hogyan lehet a mozgásérzékelőt egy villanykörtehöz rögzíteni? A gyermek szellemi fejlődésében a legfontosabb szerepet az optikai észlelés látás játszik, amelyet egy vizuális elemző eszköz végez. Az ember a vizuális elemzőn keresztül kapja a legtöbb benyomást a körülötte lévő világból. Egy tárgy olyan tulajdonságait, mint a fény, szín, méret, alak, térbeli kiterjedés, elsősorban a látáson keresztül tanulunk.
Miközben hatékony tanulási módszereket tanulnak meg, sajátítanak el, általuk fejlődik tanuláshoz való viszonyuk, és a kognitív tevékenység látássérüléssel nyomán nő az önbizalom. Igyekezzünk többféle tanulási technikát megismertetni a vak tanulókkal is, és késztessük a gyerekeket a tanulás során tudatos önmegfigyelésre. Idővel a számára legmegfelelőbb eszközt és módszert fogja választani feladatai megoldásához.
Az örömteli tevékenységgel töltött szabadidő lehetősége összpontosításra ösztönöz. Próbáljuk ki a tanulásszervezés különféle módjait is.
Tankönyvek és más információhordozók A vak tanuló pontírásos tankönyveket, adaptált munkafüzeteket használ. A hat pont kombinációjával kialakított tapintható jelrendszer megtanulásától nem tekinthet el a többségi iskolában tanuló alsó tagozatos, esetleg első osztályos vak gyermek pedagógusa sem.
Egyéni feladatmegoldások alkalmával a javítás, ellenőrzés csak úgy lehetséges, kognitív tevékenység látássérüléssel a pedagógus pedagógiai asszisztens birtokában van ennek a tudásnak. A látó pedagógusok a Braille-írást szemmel olvassák. A magasabb osztályfokon integrált vak tanulót segítségül hívhatjuk dolgozatának felolvasására. Az informatikai eszközök között találunk olyanokat, amelyek a Braille-írás síkírásos kinyomtatására is lehetőséget kognitív tevékenység látássérüléssel.
A tankönyvek Braille-változatai több kötetesek, gondolni kell elhelyezésükre. A hosszú tananyagok megtanulását hangkazettára mondva segíthetjük. Az eredményesség érdekében lehetőséget kell teremtenünk a minél több érzékszervvel hallással, tapintással, szaglással történő információszerzésre.
Amit nem láthatnak a tanulók, azokat — például a kísérletek végzésekor végbemenő változásokat — közvetítsük nekik szóban. Speciális eszközök A vakok oktatása nem nélkülözhet speciális eszközöket. Vannak olyanok, amelyeket célzottan nekik fejlesztettek ki, de sok eszközt átalakítva, adaptálva tettek számukra használhatóvá.
Ilyen például a domború, tapintható térkép. A matematika tanításához az abakuszt, tapintható vonalakat rajzoló körzőt, törtdobozt, egyéb tapintható szemléltető- és mérőeszközöket, hang- illetve pontírású kijelzővel ellátott kalkulátorokat használnak.
Az óvodáskori látássérült gyermekek fejlődésének jellemzői
A kémiai kötéseket, molekulaszerkezeteket is lehet ábrázolni tapintható formában. A kreatív pedagógus maga is kitalálhat egyedi megoldásokat. A számítógép egyre nagyobb szerepet kap a vak tanulók oktatásában.
Kiegészítők Braille-sor, képernyő-olvasó sokoldalúan biztosítják az önálló ismeretszerzést. A gyengénlátó tanulók A látássérülés nem egyformán érinti a perifériás és a centrális látást éleslátás.
