Látás ízeltlábúakban

Címlap Ablakok a látás ízeltlábúakban II.

Keresés űrlap

Azonban, ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a világ is döbbenetesen sokszínű. Legalábbis nekünk. Vannak állatok, amelyeknek kevésbé, és vannak, amelyeknek viszont még sokkal látás ízeltlábúakban. Látás ízeltlábúakban kutyának az emberi szemmel látott kép minden képzeletet felülmúló színkavalkád lenne, míg egy héja csalódottan és értetlenül szemlélné, hogy fakulhatott ki ennyire a világ.

Az emberi szem ideghártyáján a retinán különböző sejttípusok találhatók.

Egysejtűek[ szerkesztés ] Az egysejtűek csak a fény irányát és intenzitását érzékelik Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a fény intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak.

A két fő típust — alakjuk miatt — pálcikáknak és csapoknak nevezték el. A pálcikák nem érzékelnek színeket, viszont meglehetősen fényérzékenyek.

Így látják a világot az állatok

Sötétben csak a pálcikáinkra hagyatkozunk, és az éjszakai életmódú gerinces állatok szemében gyakran csak pálcikákat találunk. A színlátásért a csapok felelősek.

Az idézőjeleket az indokolja, hogy ezek a sejtek nem egy-egy színre érzékenyek mindent vagy semmit alapon, hanem a fény látható tartományának egy szűkebb szeletére, és a szeleten belül is egy haranggörbét formáló mértékben. Három látás ízeltlábúakban érzékenységük alapján kék, zöld és piros típusoknak nevezték el, bár érzékenységi görbéjük csúcspontja nem feltétlenül felel meg ennek.

Ízeltlábuak

A kék típus érzékenységi maximuma a látható fény ibolya tartományába esik, a zöldé valóban a zöldbe, a látás ízeltlábúakban viszont a sárga-narancssárga határára. Mindenesetre ettől most tekintsünk el, és hívjuk őket kapott nevükön: kéknek, zöldnek és pirosnak. A kék Szöld M és vörös L csapsejtek érzékenységi görbéje Hogy működik az agyban a kép kiszínezése? Vajon, ha egy zöld tárgyat látunk, akkor csak a zöld tartományra érzékeny csapsejtek küldenek információt az agyba?

Brehm: Az állatok világa / ÍZELTLÁBUAK (Arthropoda)

Határozottan nem. A zöld tárgyról visszaverődő fotonok valamennyi csapsejt-típust ingerületbe hozzák, de különböző mértékben. Az agy a három sejttípusból érkező jelek erősségét adott fényintenzitás mellett összehasonlítva alakítja ki miért van szükséged látásra látott színárnyalatot.

Nyilvánvaló, hogy minél többféle csapsejt-populáció jeleit hasonlíthatja össze az agy, annál többféle színárnyalat felismerésére látás ízeltlábúakban megkülönböztetésére képes.

• Ízeltlábuak - Lexikon ::
• Így látják a világot az állatok Pesthy Gábor Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében.
• Állattan | Digitális Tankönyvtár
• A rajzfilmek kárt okozhatnak
• Fényérzékelés – Wikipédia

A mi trikromatikus színlátásunkkal ,5 millió színárnyalatot tudunk megkülönböztetni. Ez az emlősök között kiemelkedő, de a tetrakromatikus négy különböző típusú csapsejttel rendelkező állatok, mint például a teknősök, sok más hüllő és a madarak, akár millió árnyalatot is el tudnak különíteni. Érdemes megjegyezni, hogy egy nagyon ritka mutációnak köszönhetően léteznek tetrakromatikus emberek.

• Ellenőrző kérdések a
• Ablakok a világra II. – A világ kiszínezése | Magyar Természettudományi Múzeum
• Így látják a világot az állatok
• Látásjavító rendszerek

Sajnos azonban ők sem élvezhetnek a madarakéhoz hasonlóan színes látképeket, hiszen hiába van meg a negyedik fényérzékeny sejttípus, ha az agy nincs a többletinformáció feldolgozására berendezkedve. Valamilyen mértékben azonban az agy tanul, és a tanulás révén ezek az embertársaink kissé színesebbnek láthatják a világot a többieknél.

Akaratlanul is felmerül a gondolat: vajon Linné is a tetrakromatikus emberek közé tartozott? Ki tudja?

Csak első látásra félelmetesek - Érdekes gazdák különös állatai | BOON

Mindenesetre oly hús látásra megmagyarázna ez a virágok iránti élethossznyi lelkesedéséből és kiemelkedő fajfelismerő-képességéből. A gerincesek között általában az emlősök színlátása a leggyengébb. Az emlősök azonban evolúciójuk során elvesztették a piros csapsejt-populációjukat. Hogyan történhetett ez? Az emlősök távoli látás ízeltlábúakban, a dinoszauruszok felemelkedése előtt élt emlősszerű hüllőknek még remek volt a színlátása.

Csak első látásra félelmetesek - Érdekes gazdák különös állatai

A dinoszauruszok elterjedése azonban szörnyen veszélyessé tette a nappalt, és évmilliókra az éjszakába száműzte a korai emlősöket. Nem csoda hát, hogy a színlátás szükségtelenné vált, és elveszett.

1. Az állatvilág fajokban legjelentősebb törzse.
2. Kígyószerű százlábúak, amelyek hajlékonyan kanyarogva siklanak tova a talajon, keménypáncélú tengeri szörnyek, méregtől duzzadó skorpiók és fortélyos pókok és mindenekelőtt a víg és életvidám rovarok majdnem beláthatatlan seregei, a maguk tarka színeivel és változatos életszokásaival.

A dinoszauruszok napjainak leáldozásával újra kisütött a Nap az emlősöknek is. A harmadik kivétel az ausztráliai erszényes emlősök de csak az ausztráliaiak, a dél-amerikai erszényesek nemamelyek — bár nem tudjuk, hogy csinálták — el sem vesztették a hüllő ősöktől örökölt látás ízeltlábúakban látást.

Hogyan lehet egy elveszett látópigmentet visszaszerezni?

Nyilvánvalóan az előállításáért felelős génekre van szükség. Gének viszont nem kerülhetnek a semmiből a genomba. Általában meglévő gének megkettőződésével jelennek meg — ez egy sajátos, de ritka másolási hiba eredménye. Ilyenkor a mutációk, a sodródás és a szelekció új irányokba terelhetik az egyik kópiát. Pontosan ez történt az óvilági majmoknál is az látás ízeltlábúakban bőgőmajmok kissé eltérő módon, úgynevezett gén-transzlokáció útján oldották ezt meg.

Fényérzékelés

Az óvilági majmok X kromoszómáján lévő zöld típusú látópigmentet előállító gén megkettőződött, és az egyik kópiából újra kialakult a piros típust előállító gén. De vajon miért pont a majmoknál alakult ki újra a trikromatikus rendszer?

A válasz talán a gyümölcsevéssel függ össze: a gyümölcsevő állatok számára kétségtelen evolúciós előny a zöld lombkoronában a rikító piros, érett gyümölcsök felismerésének lehetősége.

Az állatvilág legfejlettebb szemei madárkoponyákban ülnek. Hihetetlenül részletgazdag képalkotásuk, a számukra látható fény tartományának szélessége beleesik az ultraibolya tartomány egy látás ízeltlábúakban ízeltlábúakban is és eleve tetrakromatikus, de színes olajcseppekkel még tovább erősített színlátásuk együttes figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy a látás bajnokai a Földön. Persze elfogult és méltatlan dolog lenne a színlátás kapcsán megfeledkezni az ízeltlábúakról, mert ezen a téren látás ízeltlábúakban tartogatnak meglepetéseket.

Ízeltlábúak

Jamaicai ölyv szeme: a ragadozó madarak a látás bajnokai az állatvilágban Bár az összetett szemekkel alkotott kép nem kifejezetten részletgazdag, de színezés terén nem látás ízeltlábúakban el a gerincesektől. Az ízeltlábúak között is gyakori a trikromatikus rendszer, például a virágokat beporzó méhek és darázs rokonaik is három színből keverik ki látás ízeltlábúakban világukat kifestő színeket. Vannak azonban olyan lepkék, amelyek színlátása még sokkal kifinomultabb lehet: pentakromatikus színlátással bírnak, azaz öt különböző színérzékeny sejttípussal rendelkeznek.

A jelenleg ismert világcsúcs-tartók e téren szintén ízeltlábúak: a tengerekben élő sáskarákok, amelyeknek tizenkét különböző érzékenységű sejttípusuk van. Az evolúció során számtalan szemtípus számtalan úton és módon szakosodott arra, hogy csillagunkból, a Napból érkező fotonok segítségével képpé alkossa, esetleg ki is színezze környezetét.

Az egyik leginkább megkapó következmény és gondolat e téren, hogy elképzelni sem tudjuk, milyennek látják más fajok a világot maguk látás ízeltlábúakban. Milyen lehet egy virágos rét madárszemmel vagy rovarszemmel? Minden bizonnyal, még ha meg is vitathatnánk ezt velük, akkor sem értenénk meg egymást.