Szitakötő szeme látása
Tartalom
David Thaler, a Bázeli Egyetem kutatója szerint a reneszánsz mester a szitakötő szárnyának rebbenését is meglátta. A művészettörténészek korábban is sejtették, hogy Leonardo különleges látással rendelkezett.
Szitakötő szeme látása tanulmányában arra utal, hogy a szitakötők rajzolásakor Leonardo már megállapította, hogy a rovarok elülső és hátulsó szárnyai nem szinkronban mozognak. Ezt a felfedezést azonban csak négy évszázaddal később tudták bizonyítani lassított felvételek segítségével.
Ugyanezt a képességet feltételezi Thaler Kacusika Hokuszai japán festőnél is, aki a világhírű, A nagy hullám Kanagavánál című festményt is alkotta. A kutató szerint Hokusai is észlelte a különbséget a szitakötőknél. Thaler a tanulmányban az úgynevezett villódzási fúziós frekvenciára flicker fusion frequency — FFF utal, amelyen egyes fényingereket a szem folyamatos fényként érzékel.
Az ember másodpercenként átlagosan ingert képes egyenként érzékelni. Egyes profi baseballjátékosok képesek egy labda részleteit akkor is észlelni, ha az másodpercenként szer fordul meg.
Az emberi szem esetében a megfelelő látást, az éleslátást ahhoz mérjük, hogy el tudunk-e olvasni egy bizonyos táblát megfelelő távolságból. Az állatvilághoz képest azonban a legélesebben látó ember is szinte világtalan. Tarsier A tarsier egy apró, mókus méretű ragadozó, mely gyíkokon és rovarokon él, de olykor madarakra is vadászik Dél-Kelet-Ázsia esőerdőiben. Ismertetőjele a hatalmas szeme: a testméreteihez viszonyítva a tarsier rendelkezik a legnagyobb szemmel az emlősök világában.
Ahhoz, hogy Leonardo egy szitakötő szárnyának libbenését láthassa, másodpercenként ingert kellett észlelnie. Thaler szerint ez lehetett da Vinci képeinek egyik titka. Mona Lisa mosolya is azért lehet olyan titokzatos, mert a mosoly pillanatát képes megragadni.