Joseph Smith életéből

A 7. látomás az

Gondolatmenete Mivel a könyvben igen gyakran fordul elő a 7-es szám, többen eleve 7 részt igyekeznek megkülönböztetni benne. Sőt némely kutató szerint 7×7, azaz 49 szakaszra osztható. A sokféle felosztási lehetőség közül az alábbiakban kétféle típust mutatunk be.

Az első az eseményekre van tekintettel.

DÁNIEL KÖNYVE

Meg kell jegyeznünk, hogy a 6. Ezenkívül ez a felosztás nincs tekintettel az események közé iktatott liturgikus szövegekre. Viszont jó áttekintést ad a legfontosabb események lefolyásáról. Ugyanilyen típusú felosztás: 1. Itt a hetes szám a bevezető és befejező részek külön egységként kezelésével adódik, de ez a felosztás sem veszi tekintetbe az egyéb elemeket.

A második típusú felosztás a liturgikus részeket veszi tekintetbe. A Jel-t a maga egészében a mennyei istentisztelet leírásának tartja, a leírt eseményeket csupán az egyes liturgiai elemek előzményeinek vagy következményeinek tekinti. A liturgikus részek a következők: 1. Forrásai, egysége A szerző bizonyára felhasznált különféle forrásokat, de azokat egységes művé formálta. Fő forrása az ÓSZ, melyet közvetlenül sohasem idéz a a 7. látomás az formula szerint, közvetve annál többet.

Erősen felhasználja pl. Sok célzás található benne a kortárs apokaliptikára is. A forrásokat illetően többféle feltételezés született.

Új fordítású revideált Biblia

Van, aki egy zsidó alapiratot feltételez, amit keresztyén szellemben átdolgoztak. Mások olyan forrásokat feltételeznek, melyek ugyanattól a szerzőtől erednek, de különböző időkből. Valóban, a könyv többféle történeti szituációra utal. A harmadik elmélet szerint a szerző számtalan töredékből állította össze a művét egységes egésszé.

Tény viszont, hogy a A 11,1k versek Jeruzsálem ostromának kezdeti korszakát idézik, a 17,ben a »két király«-ról mondottak az akkori császárokra utaltak a maguk korában.

Mindebből azonban nem a könyv mostani formájának keletkezési idejére nézve vonunk le következtetéseket, hanem arra, hogy az egységes mű mögött különféle korszakokból származó források lehetnek. A könyv műfaja Címfelirata és első szava szerint: apokalipszis.

Mégsem lehet csupán a nagyszámú apokalipszisek egyikének mondani, mert több tekintetben eltér a 7. látomás az, mégpedig mind formai, mind pedig tartalmi a 7. látomás az illetően. A tartalmi jegyek közül a műfajra jellemző DUALIZMUS itt legfeljebb etikai jellegű, de nem kozmikus, mert az isteni és a sátáni erők küzdelme nem egyenlő ellenfelek harca, hiszen az ellene szegülő hatalmak Isten alá vannak vetve.

Történelmi tekintetben sem beszélhetünk a Jel-ben dualizmusról - bár élesen megkülönbözteti a mostani és az eljövendő világot - de ezen belül nem két, hanem több korszak képét vetíti elénk Antikrisztus, ezeréves birodalom, Góg és Magóg stb.

Mitikus nyelvezete mögött némelykor határozottan antimitikus tartalmat találunk. A mítosz lényege ugyanis az, hogy előbb a mennyben a transcendens világban történik valami az isteni lények között, legyen az esemény istenharc vagy döntés emberek sorsárólami azután megmásíthatatlanul kihat a földi világra.

A Jel-ben azonban az 5.

a 7. látomás az

Ez a szemlélet nem számol az emberi tettek a 7. látomás az, az erkölcsi felelősséggel.

a 7. látomás az

Míg a próféták az ÓSZ-ben »nyitott jövőről« beszéltek, »az átkot és az áldást« adták hallgatóik elé és arra biztatták őket, hogy az áldást vagyis az engedelmesség útját válasszákaddig az apokaliptikus irodalomban a jó és rossz világkorszakok úgy váltják egymást, hogy azok függetlenek az ember magatartásától. A Jel-ben nem találunk ilyen determinizmust, nagyon is komolyan a 7. látomás az az emberek engedelmességét és erkölcsi felelősségét pl. A történelem menetét közben sem valami önkényes isteni elhatározás, hanem Jézus Krisztus váltságműve szabja meg, mely beleépült a történelembe a Jel szerint.

Az apokaliptikus műfaj tartalmi jellemvonásaként végül az univerzalizmus és partikularizmus kérdését említjük. Előbbi az egész világmindenség, az egész emberi történelem iránti érdeklődést fejezi ki, az utóbbi a világ vagy az emberiség csupán egy részének figyelembevételét jelöli.

A Jel-ben mindkét szempontra találunk példát. Többször említi »a föld«-et, az »egész föld«-et, sőt a kozmoszt, az egész világot. Ugyanakkor különös tekintettel van az egyházra, a választottakra, »az elpecsételtekre«. A Jel azonban sem nem névtelen, sem nem rejtőzködik el a szerzője a régi kor valamelyik híres emberének neve mögé, hanem megnevezi önmagát 1,1.

Joseph Smith tanításai

A következő apokaliptikus stílusjegyek azonban megtalálhatóak a Jel-ben: jelképek használata pl. Összegezve: a Jel műfaja apokaliptika, de ev-i tartalmú, krisztológiai és pneumatológiai szempontú, az őskeresztyének istentiszteleti életét és egyéb kérdéseit szem előtt tartó ÚSZ-i irat. Kortörténeti körülményei A könyv az 1.

A kisázsiai gyülekezetek sokat szenvedtek a császárkultusz, a római császár kötelező és nyilvános isteni tiszteletben részesítése miatt. Tudjuk, hogy ezt a keresztyének megtagadták: a császárért szívesen imádkoztak, de a császárhoz nem. Emiatt üldözték őket.

Egyesek szerint a Jel egészének hátterében a Nero féle üldözés áll, de ez nem valószínű, mert az főként Rómára korlátozódott és nem a császárkultusz és a keresztyénség alapvető ellentétéből fakadt. Inkább Domitianus uralkodása utolsó éveire gondolhatunk, akinek az istenítése különösen Kis-Ázsiában a 7. látomás az erős.

Efezusban felépítették a császár templomát.

Revideált Károli Biblia

Domitianus kemény rendszabályokat léptetett életbe a keresztyének ellen. Magának a Jel-nek számos liturgikus eleme a császárkultusz szertartásának tudatos ellenképe pl. Tükröződnek a könyvben Domitianus uralma idejének a 7. látomás az nehészségei 6,6 és a korszak megrendült önbizalma, világvége hangulata a Vezúv kitörése, Pompei pusztulása, valamint a különféle világvége jóslatok.

a 7. látomás az

Megismerhetjük belőle az egyes keresztyén gyülekezetek eltérő helyzetét, problémáit, kezdve az első szeretet elhagyásától 2,4 egészen a szegénységig és hűséges tűrésig 2,9; 3,8.

Jellegzetes tanításai A könyv érdeklődésének legfőbb tárgya - mint minden apokaliptikáé - a történelem.

Az első látomás: Az Atya és a Fiú megjelenik Joseph Smithnek

A Jel azonban az átlagos apokaliptikus szemlélettől eltérően tekint a történelemre. Nem »jóslatokat« vagy »menetrendet« ad a történelemhez, hanem kulcsot ad annak értelmezéséhez. A történelem tehát a Mindenható a látássérült rehabilitáció szakaszai Megváltó Isten kezében van.

Isten a történelem Ura, ezért van egységben egymással a világi és az üdvtörténet. Az ember kapja a történelmet determinizmusde engedelmességével alakíthatja is azt erkölcsi felelősség, indeterminizmus. A történelem Isten céljai felé siet, az emberek, uralkodók, népek vagy szellemi hatalmak fontos tényezők a maguk körén belül, Isten uralmát tekintve azonban csak eszközök.

A történelem legnagyobb eseménye: a Bárány áldozata már megtörtént, ennél »többet« nemhogy a 7. látomás az történelemben, de az eszkhatonban sem kell várni, legfeljebb ennek kiteljesedését. A történelem nemcsak gazdasági és politikai erők harca, de szellemi erőké is, azonban szó sem lehet olyan kozmikus dualizmusról, ahol Isten és a Sátán egyenlő erejű ellenfelek lennének.

Isten uralma lehetőségként és megvalósulásként egyaránt érvényre jut. A császár uralmának kultikus formájú tisztelete kibékíthetetlen ellentét Isten uralma elismerésével. Az istentiszteletről és a liturgiáról sokat tanít a Jel. Találunk benne Istent és a Bárányt dicsőítő himnuszt 4,8b; 5,felelgetős antifonikus liturgiát 19,hitvallást 1,5doxológiát 7,12liturgikus eszközök és öltözetek leírását 6,9; 8,3; 5,8.

Megtanít arra, hogy az igazi liturgiának mindig van eszkhatológikus kitekintése. Kulcsszavak itt a téreo ige 1,3k; 2,26; 3,3. Tehát egyrészt hangsúlyozza a megdicsőült Krisztus hatalmát és a 7.

látomás az, másrészt a szenvedő Jézussal a 7. látomás az azonosságát. Fontos, hogy nemcsak Krisztus címeiről, de hármas tisztéről is tanít 1,; 5, A »Bárány menyegzője« figurális kifejezésben pedig az egyház és Krisztus dicsőséges eszkhatológikus egységét fejezi ki. Szerzője, szereztetési helye és ideje A Jel nemcsak címfeliratában, de szövegében is vallja, hogy János a szerzője. Nincs okunk ebben kételkedni. A szerző ezenkívül csak annyit mond önmagáról, hogy Krisztus szolgája, a keresztyén olvasóknak testvére, aki Patmosz szigetén nyerte a kijelentést, ahol »Isten Igéje miatt« tartózkodott 1,1.

Nem tudjuk, hogy az utóbbi kifejezés arra vonatkozik-e, hogy a 7. látomás az száműzték a szigetre igehirdetése miatt, vagy pedig azért került oda, hogy ott a 7. látomás az végezzen a 7. látomás az kijelentést nyerjen. Az egyházatyák tudósításait figyelembe véve az előbbi valószínű.

Patmosz közel van Efezushoz, ahol igen erős János-hagyomány élt.

oris látáskezelés látás helyreállítási technika

Nyitott kérdés csak az marad, hogy Zebedeus fia János-e a könyv szerzője, vagy a Papiasz egyházatya által említett »presbiter János«. A könyv szereztetési ideje Domitianus császár uralkodásának végére, kb. Több mozzanat utal arra a Jel-ben, hogy keletkezési körülményeit Domitianus uralkodása idején és Efezusban kell keresnünk. Mindenekelőtt a liturgiai részek mintha tudatosan konfrontálódnának Domitianusnak Efezusban tartott ünnepeltetéseivel.

Ez a szembeszegülés némelykor komparatív összehasonlítja és fokozza a császárkultuszban állítottakat Myopia vascularis tortuositás tisztelete javáramáskor antagonisztikus ellenszegül valamilyen különbség felmutatásával. Szó esik a városok gyülekezetek hűségéről vagy hűtlenségéről és hét győzelmi díjról nyilvános díszétkezés, örök koszorú, fehér márványlap, polgárjog, fehér ünnepi ruha, tiszteletbeli jog a templomban, ugyanaz a trón mellett.

Az ünnepi versenyeknél Efezusban ugyanis ennyit engedélyezett egy-egy sportegyesület színeként a császár, szemben Rómával, ahol hatféle színben indulhattak a versenyzők. Az ünnepi játékvezető ábrázolása, amit Efezusban találtak, megegyezik a Jel 8 kezében csészét tartó liturgusával. Tudjuk, hogy az efezusi ünnepségeken az üres trónon villámköteg pótolta a távollévő császárt.

állítsd vissza a látás videódat mennyi mínusz 10 látás

Ilyen villámköteg szerepel a Jel-ben 4,5; 11, Domitianus megszólítása az efezusi tartományi szentélyben: »Isten és Úr« vö. Jel 1,8!

Jelenések könyve

Nem csoda, hogy Efezus elnyerte a »császárhű város« címét vö. Jel 2,10b. Kanonizálása hosszú folyamat volt. Eltért azonban véleményük a tekintetben, hogy azonos-e a szerző a Jn írójával. Justinus mártír ezt nem fogadta el. Mivel bizonyos szekták pl. A NY-i egyházban kezdettől fogva kanonikus könyvnek tekintették. Az egyetemes egyház a 4.