Bevezetés a pszichológiába | Digitális Tankönyvtár

Az agy és a látás kapcsolata. Emberi agy – Wikipédia

Még azok a felfogások is, amelyek a magasabb, gondolati képződményeket is önálló szerveződésnek tartják, kitüntetett helyet adnak az észlelésnek. De így van ez a kultúra és pszichológia viszonyát tekintve is. Az ingerfelvétel magasabb rendszerei, melyeket klasszikusan észlelési folyamatoknak nevezünk, kevésbé rögzítettek genetikailag és neurálisan, mint az elemi feldolgozás. Befolyásolja őket a kultúra és a tanulás. Ennek egy kitüntetett formája az, ahogyan az észlelés kérdései megjelennek a művészetben, s ahogyan a művészet mintegy kiragadja a teljes észlelési folyamat bizonyos aspektusait.

Az itt bemutatott olvasmányok két alapvető kérdést mutatnak be. Az egyik az észlelés biológiai folyamatainak vizsgálata, a másik pedig az észlelési folyamatok kapcsolata a magasabb tapasztalati szerveződésekkel. Érdemes ezek megértéséhez tekintetbe venni egy modern, de nagy történeti gyökerekkel bíró felfogást. Ez a moduláris értelmezés. Ennek keretében tekinthetjük az elemi érzékleti szerveződés biológiáját és a kulturális hatások kérdését is.

Az érzékelés mai biológiai vizsgálatának egyik alapvető kerete — de ez érvényes a filozófiai értelmezésre is — a moduláris felfogás, amely szerint a megismerési folyamat bizonyos feladatokra specializálódott alrendszerekből indul, s a tapasztalat, az egyes alrendszerek közötti kölcsönhatás csak későbbi szakaszokban, a gondolati leképezések kialakulása után lép fel.

Ezt a felfogást mutatja az alábbi ábra. A megismerési folyamatok moduláris felfogása Jerry Fodor nyomán. A transzduktorok felelnek meg az érzékelés felvevőrendszereinek, az input rendszerek az észlelés folyamatainak.

Az okozati folyamatok révén gondolati leképezések állnak elő, melyek a valóságot képviselik Fodor koncepciója több részre bontja az emberi megismerést, s ezen belül keresi az észlelés helyét.

Hogy működik a látás?

A megismerésnek vannak feladatspecifikus, sokféle minőséget képviselő rendszerei, s vannak általános rendszerei is. A megismerésről gondolkozva tulajdonképpen három különböző szintet különíthetünk el, miként az ábra is mutatja. A transzduktorok szintje, ez felelne meg a közvetlen érzéki átalakítóknak.

látomás 5 volt most 3 könyvek a szem képzésére

A klasszikus élettani szóhasználat receptorrendszernek hívja őket. Az első két szint moduláris szerveződésű.

Emberi agy

Általános problémamegoldó — ez az a központi feldolgozó, amely a bemeneti rendszerek által produkált leírásokat tovább elemzi, összefüggéseket talál hozzájuk, és így tovább. Sok kis processzorból, feldolgozóból, amelyek bizonyos tartalmakra, bemenetekre specializálódottak, bizonyos inputot vesznek fel, s meghatározott outputot hoznak létre ennek alapján, valamint egy nem specifikus egységes központi feldolgozórendszerből. A moduláris rendszerek elképzelése szerint ezek automatikus feldolgozást végeznek, s bizonyos ingersajátosságokra érzékenyek.

6 lépés, amivel a Szemeink jobb állapotba hozhatók

A látáson belül például bizonyos alrendszerek érzékenyek a színekre, mások a formákra. Kötelező determinisztikus feldolgozást végeznek. Anyanyelvemen a hallott dolgokat akkor is szónak hallom, ha tartalmát nem is értem.

Korlátozott hozzáférésűek, enkapszuláltak. Más feldolgozórendszerek és az általános tudás számára nem hozzáférhetőek, csak a feldogozás kimenete központi alakú látás. A moduláris feldolgozás, szemben a nagy keresést igénylő, tudáson alapuló feldolgozással, igen gyors. Az észlelés tekintetében a feldolgozás korai szakaszait képviseli. Lapos komputáció. A moduláris feldolgozórendszer nem végez következtetéseket, végső kimenetében egyedi propozíciókhoz juthat csak el.

Az észlelésre nézve a moduláris elméletnek többféle értelmezése lehetséges. Semir Zeki tanulmánya a moduláris, részösszetevős felfogás mellett áll ki a látás elemzésében. Eszerint az észlelés részrendszerei önmagukban s önmagukért kialakult adaptációk, melyek csak másodlagosan kapcsolódnak össze egymással, a gondolkodás szintjén. Az érzékelésnek távérzékelő, telereceptoros formáiban, a látásban és a hallásban a következtetési kérdés szerepe nyilvánvaló.

A felvevő az agy és a látás kapcsolata nem érintkezik a tárgyakkal. Az érzékelés másik, ősibb, neurobiológiai formája a kontakt receptorok világa, ahol a felvevő felület érintkezésbe kerül a tárggyal, hiszen a az agy és a látás kapcsolata maga az inger. Ilyen a tapintás, a szaglás, az ízlelés világa.

Smith és Margolskee tanulmánya példa arra, hogyan közelíti meg a modern pszichofiziológia ezeket a komplex kérdéseket. Az ízlelés kutatásának teljes komplexitását bemutatja a tanulmány, az alapízektől, azok felvevőrendszereinek anatómiáján át agyi reprezentációjukig.

Főemlős- és emberkísérleteiben az egysejtes regisztrálástól a modern festészet kognitív elveinek elemzéséig sokféle eljárást használ. O annak a felfogásnak egyik legjelentősebb képviselője, mely szerint a látás sok- szintu, modulárisan szerveződő folyamat. A vision ofthe brain.

A látás: érzékelés és gondolkodás A látás mint érzékelés Az észlelés az érző idegrostok révén, az idegpályákon közvetített érzékletek agyi feldolgozása. Észleleteink a különböző érzékszervekből jövő ingerek nyomán, az agykülönböző projekciós területein alakulnak ki, ahol az inger jellegzetességeinek felismerése és a perceptuális szerveződés — az érzékletek elrendeződése, kapcsolataik kialakulása — történik. A különféle érzékszervekhez érzékelésfajták és észleletfajták kötődnek. Érzékszerveink: a látás, hallás, mozgás, tapintás, szaglás, ízlelés, haptikus érzékelés. A szem igen alkalmazkodóképes, nagy hatótávolságú, és a környezetben szerzett tapasztalatok leggyorsabb adatátvitelét biztosító érzékszerv.

London,Blackwell. Inner vision: An exploration of art and the brain. Oxford,Oxford University Press. A látórendszer tanulmányozása joggal nevezhető filozófusi vállalkozásnak, hiszen agyunk külvilágot megismerő tevékenységének kutatása igencsak összetett probléma. Az agyba befutó vizuális ingerek nem képviselnek stabil információs kódot. Bár a különféle felületekről visszaverődő fény hullámhossza a megvilágítástól függően egyre változik, agyunk mégis képes arra, az agy és a látás kapcsolata egy adott felülethez mindig ugyanolyan színt rendeljen hozzá.

Ha beszéd közben valaki gesztikulál, kezéről beszélgetőtársának a retináján szemének ideghártyáján pillanatról pillanatra változó kép keletkezik, agya mégis mindig tudja, hogy ugyanarról a kézről van szó. Egy tárgy képe a retinán a távolság függvényében is változik, az agy mégis képes megállapítani az illető tárgy tényleges az agy és a látás kapcsolata. Az agy feladata tehát igen bonyolult: a tárgyakról érkező, állandóan változó információk áradatából ki kell szűrnie a változatlan tulajdonságokat.

A látás az egyik leginkább összetett érzékünk. Elgondolkodott rajta valaha, hogy miként is működik a szem? Az emberi látás folyamata meglehetősen lenyűgöző.

A látható az agy és a látás kapcsolata való ismeretgyűjtés közben nem elég csupán a retinán megjelenő képeket elemeznie, hanem értelmeznie kell a látottakat, és egy teljes képi világot kell teremtenie. Erre a feladatra egy bonyolult és csodálatosan hatékony idegi mechanizmus alakult ki benne, amelyet a kutatók közel egy évszázadon át tanulmányoztak, mielőtt megannyi összetevőjével kapcsolatban akár csak találgatásokba mertek volna bocsátkozni. A képelemző mechanizmus jellegzetessége a rendkívül bonyolult munkamegosztás.

A munkamegosztás anatómiai szempontból a különféle vizuális működésekre specializá- lódott agykérgi területek és területrészek létében testesül meg, kórtani szempontból pedig — ha bizonyos mechanizmusok károsodnak — úgy jelentkezik, hogy a képi világ bizonyos vonatkozásai nem tudatosulhatnak.

A látás központi idegrendszeri folyamatai

Paradox módon az agyon belüli tagozódás, a specializáció az észlelés szintjén rendes esetben sohasem nyilvánul meg. A látókéreg hatalmas intellektuális kihívással ajándékoz meg minket: meg kell próbálnunk megérteni, miként működnek együtt különféle részei, míg végül egységes képet adnak számunkra a környező világról, amelyen már nyoma sincs munkamegosztásnak.

videó az emberi látásról

Az agy vizuális feldolgozórendszerével kapcsolatos jelenlegi tudásunk az utóbbi két évtizedben öltött alakot. E retinabeli lenyomatok azután a látókéregbe jutnak, amelynek feladata a kódok elemzése.

A látás tulajdonképpen e dekódolási folyamat végeredménye. Ez az agyműködést magyarázó elképzelés egészen az es évek derekáig tartotta magát, és végeredményben szintén filozófiai megközelítést takar. E felfogásban elválik egymástól az érzékelés és a megértés, és mindkét működés különálló területet a tökéletes látás mennyi az agykéregben.

Dualisztikus elméletről van szó, amelynek eredetét homály fedi, de mindenesetre emlékeztet Immanuel Kant elképzelésére a passzív érzékelési és az aktív megértési képesség különbözőségével kapcsolatban.

Feltételezésük bizonyítékát a neurológusok abban látták, hogy a retina döntő mértékben az agy egyik körülhatárolt területével, az elsődleges látókéreggel áll összeköttetésben, amelyet V1 mezőnek is neveznek.

Erre az összeköttetésre igen nagy topográfiai pontosság jellemző: a V1 mező a retina teljes és pontos térképét tartalmazza. A retinát és a V1 mezőt egy hat sejtrétegből álló kéreg alatti szubkortikális struktúra, a külső térdestest corpus geniculatum laterale köti össze.

Henschen neurológus kortársai megfigyelték, hogy a retinát és a V1 mezőt összekötő idegpálya sérülésekor az agy és a látás kapcsolata betegek látómezejük egy részében semmit sem észlelnek, látótérkiesésük nagysága és helyzete pedig pontosan megfelel a V1 mezőn keletkezett sérülés nagyságának és helyzetének.

Flechsig egy igencsak megkérdőjelezhető bizonyítékban talált igazolást elméletére. A szem ideghártyáját és az agy hátsó részén elhelyezkedő látókérget összekötő idegpályák többsége a külső térdestesten halad keresztül.

Eme kéreg alatti terület keresztmetszeti képén hat sejtréteg tűnik elő, amelyek közül kettő a magnocelluláris Mnégy pedig a parvocelluláris P idegpályához tartozik Meglepő módon éppen a vizuális asszociációs kéreg kutatása cáfolta meg végleg a látókéreg szerveződésének dualisztikus koncepcióját.

Századunk hetvenes éveiben John M. Allman és John H. Kaas Wisconsini Egyetem éjimajmokon Aotes bizonyította, jómagam a látás nagy mínusz makákómajmokon mutattam ki, hogy a vizuális asszociációs kéreg — amelyet ma inkább prestriatális kéregnek szokás nevezni — számos kérgi területből áll, s ezeket egy másik mező, a V2 választja el V1-től.

Az agy képi világot létrehozó működésével kapcsolatos felfogásban azután következett be a lényeges fordulat, hogy sikerült kimutatnom: a kérdéses területek mindegyike más és más feladatra specializálódott. Elettani vizsgálataimban a makákómajmok különféle vizuális ingereket színeket, különböző irányban futó vonalakat, különféle irányban mozgó pontokat érzékeltek, én pedig elektródákkal regisztráltam prestriatális kérgük sejtjeinek aktivitását.

Az eredmények azt mutatták, hogy a V5-nek nevezett prestriatális terület valamennyi sejtje a mozgásra reagál, többségük a mozgás irányára is szelektív, és egyik sem érzékeny a mozgó inger színére. Mindebből arra következtettem, hogy a V5 mező a mozgás vizuális érzékelésére specializálódott. A neuroanatómiai terminológia nem mindig egységes: egyes kutatók a V5-öt MT-nek nevezik. Egy másik terület, a V4 sejtjeinek túlnyomó többsége bizonyos fokig a fény meghatározott hullámhossztartományaira szelektív, és sok sejt a vonal irányára és a forma elemeire is reagál.

Két további, az előbbiekkel szomszédos terület, a V3 és a V3A sejtjeinek döntő többsége szintén szelektíven reagál a formára, de a V5 mező sejtjeihez hasonlóan alig érzékeny az illető inger színére.

Az agyuk keresztmetszeti képén jobbraa megjelölt szinten balra az elsődleges látókéreg V1 egy részét, valamint néhány egyéb, a prestriatális kéregnek szintén a látással kapcsolatos területét figyelhetjük meg E vizsgálatok eredményeinek fényében elvetettem korábbi elképzelésemet, mely szerint a vizuális kéreg a színeket, a formákat, a mozgást és a az agy és a látás kapcsolata világ egyéb jellegzetességeit egymástól függetlenül dolgozná fel.

Mivel a specializálódott kérgi területekre érkező információ döntő többsége a V1-es mező felől érkezik, a V1-ben látásgyakorlatok hyperopia szükség van működési specializációra, csakúgy, mint a V2 mezőben, amely a V1 felől kap bemenetet, és ugyanazokkal a specializálódott területekkel áll összeköttetésben, mint a V1. Az új szövetfestési eljárások és élettani vizsgálatok ötvözésével sikerült hathatós bizonyítékokat találni minderre, és a V1-től a prestriatális kéreg teljes területéig megfigyelhettük ezt a specializációt.

A pozitronemissziós tomográfia PET révén különféle feladatok végzése közben is mérhetjük a kísérleti személy megfelelő agyi területein a véráramlás növekedését.

Munkatársaimmal a londoni Hammersmith Kórházban az emberi agy közvetlen vizsgálatára is fölhasználtuk a majmokkal kapcsolatos kísérleti eredményeket. Amikor normálisan látó kísérleti személyeknek Mondrian egy színes és absztrakt, fölismerhető tárgyakat nem tartalmazó képét mutattuk, a gyrus az agy és a látás kapcsolata nevezett agyi területen észleltük a véráramlás legerősebb növekedését. Egészen más volt a helyzet, amikor vizsgálati személyeink mozgó fekete-fehér négyzetek mintázatát szemlélték: ekkor egy oldalsóbb helyzetű — a V4-től meglehetősen elkülönült — területen észleltük a véráramlás legerőteljesebb fokozódását.

A mozgási és a színinformációk feldolgozása tehát nem ugyanott zajlik, és ez közvetlenül bizonyítja, hogy a működési specializáció az emberi látókéregnek is egyik legfőbb jellegzetessége. A PET-vizsgálatok a látókéreg egy további érdekes tulajdonságára is rámutattak: mindkét típusú inger esetében a V1-ben és valószínűleg a szomszédos V2 területén is jelentősen fokozódik a véráramlás.

Ezek az agykéregrészek — a majmok az agy és a látás kapcsolata agyi területeihez hasonlóan — minden bizonnyal jeleket küldenek a prestriatális az agy és a látás kapcsolata különféle területeire Mindezeken az agykérgi területeken a munkamegosztás kulcsa a szerkezeti és működési szervezettségben rejlik.

A V1 régió rétegeiben szokatlanul sok sejt mutatható ki, sőt Margaret Wong-Riley Wisconsini Orvosegyetem, Milwaukee új festési módszerével még nagyobb számú sejt tehető láthatóvá benne. A mitokondriumnak nevezett sejtszer- vecskék tartalmaznak egy enzimet, az úgynevezett citokróm-oxidázt, amelynek az a dolga, hogy az energiát hozzáférhetővé tegye a sejt számára.

az agy és a látás kapcsolata

A citokróm-oxidáz festésén alapuló módszerekkel az agyban azonosíthatók azok a régiók, amelyek sejtjeiben különösen élénk az anyagcsere 8. A V1 terület anyagcseretérképén e festési módszer sejtoszlopokat tesz láthatóvá, amelyek a kéreg felületéről a kéreg alatti fehérállománynak nevezett idegszövetig nyúlnak le. Az élénk színű Mondrian-kép szemlélésekor agyunk V4 területén észlelhető nagyfokú aktivitás, amint azt a vérátáramlási vizsgálatok tanúsítják.

A fekete-fehér, mozgó képek a V5-ös mező működését serkentik.

Tartalomjegyzék

A V1 és V2 aktivitását mindkét típusú képi inger fokozza; e két terület működése kevésbé specifikus, és egyéb agykérgi területek felé is továbbítanak jelzéseket A kéreg felületével párhuzamos metszeteken ezek a sejtoszlopok erősen festődő foltoknak tűnnek, közöttük pedig halványabban festődő területek húzódnak.

Margaret Livingstone az agy és a látás kapcsolata David N. Hubel Harvard Orvosegyetem megfigyelte, hogy a fény hullámhosszára szelektív sejtek a V1 régió erősen festődő foltjaiban koncentrálódnak, míg a formaszelektív sejtek száma a foltok közötti területeken a legnagyobb.

Áttekintés[ szerkesztés ] Az emberi agy MRI képe A legtöbb állat agyában jól elkülöníthető a főleg a neuronok sejttesteiből álló szürkeállomány és a neuronokat összekötő, velős hüvelyű axonokból idegrostokból álló fehérállomány. Az axonokat az elektromosan szigetelő myelinhüvely borítja, melyet az oligodendroglia -sejtek nyúlványai alkotnak, és ami a fehérállomány jellegzetes színét is adja. A nagyagy külső rétege a szürkeállomány agykérega cortex cerebri. Az agy belsejében fehérállomány, szürkeállomány és központi idegrendszeri folyadékkal liquor cerebrospinalis kitöltött agykamrák ventriculi találhatók. Az agytörzs beidegzi a fejet az agyidegmagvak idegsejtjein keresztül, továbbá az agy az agytörzsön keresztül kapcsolatot tart a gerincvelővelés a gerincvelői idegek közvetítésével idegzi be a testet.

A sejtoszlopok különösen szembeszökőek a V1 régió második és harmadik rétegében, amelyek a külső térdestest parvocelluláris rétegeiből kapják bemenetüket. A külső térdestest parvocelluláris rétegének sejtjei erőteljesen és hosszan reagálnak a vizuális ingerekre, és sokan közülük a színekre szelektívek.

A V1 régió 4B rétegében az előbbiektől különálló struktúrák is megfigyelhetők, és ezek a külső térdestest fényingerre vissza lehet-e állítani a látást glaukóma esetén ideig reagáló, az agy és a látás kapcsolata többnyire nem szelektív sejtjeiből, a magnocelluláris rétegekből kapják a bemenő információkat.

A 4B réteg a V5 és a V3 területre küld bemeneteket. A 4B réteg V5-tel kapcsolatban álló sejtjei olyan kicsiny foltokban tömörülnek, amelyeket a képfeldolgozó agyi területek egyéb részeivel összeköttetésben álló sejtek választanak el egymástól. A V1 mező 4B rétegének egyes részei tehát a mozgás észlelésére specializálódtak, s közöttük egyéb sajátosságok észlelésére specializálódott területek húzódnak. A V1-hez hasonlóan a V2 mező is sajátos anyagcsereképet mutat.

Szerkezete azonban a V1-ével szemben nem oszlopos, hanem széles és keskeny sávok váltakoznak benne, azok között pedig halványabban festődő területek helyezkednek el. Amint azt Edgar A. DeYoe és David Az agy és a látás kapcsolata. Van Essen Kaliforniai MűegyetemStewart Shipp University College, Londonvalamint jómagam kimutattuk, a fény hullámhosszára szelektív sejtek a keskeny sávokban, a mozgás irányára szelektív sejtek pedig a széles sávokban tömörülnek.

Formára érzékeny sejtek mind a széles sávokban, mind a sávok közötti területeken megtalálhatók 8. A V1 és a V2 tehát csak az agy és a látás kapcsolata vizuális információk egy részét elemzi. Mindeme megfigyelések alapján azt mondhatjuk, hogy agyunkban a látható világ az agy és a látás kapcsolata sajátosságait észlelő négy, párhuzamosan tevékenykedő rendszer működik: az egyik a mozgás, a másik a színek, a harmadik és a negyedik pedig a formák észlelésére specializálódott.

Működésében leginkább a mozgást és a színt észlelő rendszer különbözik egymástól. A mozgás észlelésében főszerepet játszó prestriatális terület a V5, amelyhez a retinából kiinduló információk a külső térdestest magnocelluláris rétegein keresztül a V1 régió 4B rétegéből részben közvetlenül, vízió, hogyan lehet felépülni a V2 széles sávjainak közvetítésével jutnak el.

A színészlelésben a V4-é a főszerep, amely a bemenő információkat a külső térdestestből, majd a V1-es terület sejtoszlopaiból közvetlenül vagy a V2 keskeny sávjain az agy és a látás kapcsolata kapja meg.

A formákat észlelő két agyi rendszer közül az egyik, amelyik lényegében a V4-es területhez kapcsolódik, szorosan összefügg a színészlelő rendszerrel. Bemenetét a külső térdestest parvocelluláris rétegeiből kapja, a V1 mező oszlopok közötti, valamint a V2 mező sávok közötti területeinek közvetítésével.

az agy és a látás kapcsolata 3 sor az a látomás