Az ember lehetséges fejlődésének pszichológiája

Belső elképzelés, hogyan lehet fejlődni és

Konstruktivizmus 1 A hogyan lehet fejlődni és ismeretelmélet Hogyan tudhatjuk meg, hogy mit belső elképzelés Mi a tudás? Mi az igazság? Mi a valóság? Ezek nem csak az ismeretelmélet és a tudományfilozófia számára fontos kérdések, hanem a tudomány, a nyelvészet, az oktatáspszichológia és a mesterséges intelligencia fejlesztő számítógép tudomány számára is. A tudást általában a birtokosától teljesen függetlenül értelmezzük, klinikai szemvizsgálat gyermekeknél inkább a megismerhető külső valósággal függ össze, mintsem a megismerő részeként, az egyéni tapasztalat függvényeként.

Régen az emberek azt hitték, hogy csak Isten pillanthatja meg a valódi világot. A matematika és a logika nagy szerepet játszott ennek a tudásnak a megváltozásában. A reneszánsz idején a tudományos módszerek sokat fejlődtek és képessé váltak az igazság felderítésére. Kant, a nagy német filozófus később visszautasította a tudomány azon képességét, hogy teljes mértékben megismerje a világot. Később a modern világkép ismét a teljes megismerhetőséget hangoztatta.

A posztmodernek visszatértek a megtagadott idealista igazságelmélethez, de azt egy dinamikus, változó, időtől, helytől és nézőponttól függő elmélettel helyettesítették. Az ismeretelméletben tehát megfigyelhető egy fejlődés az állandó, változatlan tudásképtől egy sokkal adaptívabb és aktívabb látásmód felé.

A korai elméletekben a tudást a független létezőről való mit jelent a látás bűne értelmezték.

Ebben az objektivista látásmódban a dolgokhoz belső elképzelések rendelhetők, amelyek a valóság tükörképeinek felelnek meg. Ebben az elképzelésben a tudás a valóságot reprezentálja, elválasztva és függetlenítve a tudás birtokosától, és akkor számít igaznak, ha híven tükrözi a való világot.

Az objektivizmus lényege így foglalható össze Jonassen, : A tudás állandó, mert a dolgok fontos tulajdonságai megismerhetők és viszonylag állandóak. Az objektivizmus metafizikai következtetése az, hogy a világ létezik, szerkezete van és ez a szerkezet modellezhető a megismerő által. Az objektivizmus azt tartja, hogy az értelem célja a tükör tartása, hogy a valóság és annak szerkezete a gondolkodás által elemezhető és feltárható legyen.

Kontrollált tudományos vizsgálatok bizonyítják azonban, hogy az újszülött számos olyan képességgel, készséggel rendelkezik, melyek nem lehetnek a születést követő tapasztalat eredményei, hanem az anyaméhben fejlődtek ki és gyakorlódtak be. A kompetens magzatra irányuló vizsgálatokat kezdetben anatómiaiélettani és patológiai síkon végeztek, a kutatók objektív eredményeket akartak felmutatni, ezek az eredmények nem tükrözik teljes valóságot A mama és a baba között zajló dialógus pszichológiaiemocionálispszicho-neuroendokrinológiai és pszicho-immunológiai szinteken zajlik. A modern kutatások rávilágítanak arra, hogy nemcsak a közvetlen környezete van hatással a szervezetre, de a méhen kívüli világ is nagy hatással van.

Ezeket a gondolkodási folyamatokat a megismerőn kívülinek és a valóság által meghatározottnak tartották. Ezzel ellentétben a konstruktivista látásmód azt állítja, hogyan lehet fejlődni és a tudás és a valóság nem rendelkezik objektív vagy abszolút értékkel, azaz végül is nem vagyunk képesek megismerni a valóságot.

Von Glassersfeld által javasolt valóságelmélet dolgok hálózatából és kapcsolódásából épül fel, amelyekben az életben megbízhatunk, vagy amelyben azt hisszük, hogy mások megbíznak. A megismerő fölépít magában egy tapasztalatokon nyugvó valóságképet, és kapcsolatba hozza belső elképzelés a környezettel. Ebben a gondolatban az igazság a valósággal való kapcsolatot jelenti, valamiféle életképességet Von Glassersfeld. A konstruktivista számára az elméletek, modellek és elképzelések akkor életképesek, ha a megfelelően alkalmazhatók abban a kontextusban, környezetben, ahol létrejöttek.

Ismeretelméleti mezőben vizsgálva az objektivizmus és a konstruktivizmus élesen szemben állnak egymással. Többféle konstruktivizmus is felbukkant.

Prenatális tanulás

Megkülönböztethető radikális, szociális, fizikai, evolúciós, posztmodern konstruktivizmus, szociális konstrukcionizmus, információfeldolgozási konstruktivizmus. Egyesek azt mondják, hogy annyiféle konstruktivizmus van, ahány kutató. Ernst von Glassersfeld, Piaget elméleteinek követőjeként a radikális konstruktivizmussal hozható összefüggésbe.

Radikális, mert szakít a konvenciókkal és kialakítja az objektív valóságot nem tükröző tudás képét, amely személyes és a tapasztalatok által megkonstruált.

Hogy ha megteszünk bizonyos dolgokat, például jól tanulunk és aztán biztos állást szerzünk, akkor minden rendben lesz az életünkben, és nem történik semmi vész. Azon túl, hogy ez a sugalmazás nem állja meg a helyét, a kiszámíthatóságra törekvéssel megfosztjuk magunkat valami fontostól: a fejlődés lehetőségétől.

Von Glassersfeld a hogyan lehet fejlődni és konstruktivizmust a tudáskoncepció alapján határozta meg. Úgy tekinti a tudást, mint ami az érzékelés vagy a kommunikáció útján is megszerezhető, és a gondolkodó egyén által aktívan felépítendő. A gondolkodás adaptív és a tapasztalati világ rendszerezését teszi lehetővé, nem az objektív valóság felfedezését.

Von Glassersfeld radikális konstruktivista álláspontjával ellentétben több szociális belső elképzelés állt elő egy elfogadhatóbb elképzeléssel. Az igazság vagy a valóság azokkal a konstrukciókkal hozható összefüggésbe, amelyeket egy adott társadalmi csoport többségi része elfogad.

Tehát amíg az objektivizmus és a konstruktivizmus közti választóvonal világos, addig a konstruktivizmus különféle változatai gyakran egybemosódnak… A konstruktivista ismeretelméletet szemmel láthatóan nehéz egyértelműen jellemezni. Mindazonáltal abban számos kutató és oktató egyetért, hogy milyen hatása lehet az oktatási gyakorlatra, és a tanulásra.

Sok konstruktivista gondolja, hogy ez a gondolkodásmód segíthet a gyengélkedő iskolarendszer bajain, és meggyőző alternatívája lehet a korábbi pedagógiai paradigmáknak. A konstruktivista tanuláselmélet A konstruktivizmust gyakran élesen szembeállítják a tanulás behaviorista modelljével. A behaviorista pszichológia azokat a változásokat vizsgálja, amelyek a magatartásban kifejeződnek, szemben belső elképzelés csupán belső lelki változásokkal.

A tanulást úgy értelmezik, mint a megfigyelhető magatartás változását és alakítását, az egyén környezeti ingerekre adott válaszainak szelektív megerősítése következtében. A tudatot úgy képzelik, mint valami tudással megtölthető üres edényt, vagy úgy, mint a valóságot visszatükröző tükröt. A behaviorizmus figyelme a tanulóknak a környezettről szóló tudás felhalmozására fordított erőfeszítéseire irányul, valamint arra a tanári munkára, amivel átvinni igyekeznek ezt a tudást.

belső elképzelés, hogyan lehet fejlődni és

Emiatt az átvitel-elképzelés miatt ez az instrukcionista szemlélet nagymértékben hogyan lehet fejlődni és, tanár által irányított és ellenőrzött. Ebben az összefüggésben a behaviorizmus az objektivizmus szinonimájának belső elképzelés tekinthető, mivel objektivista ismeretelméletet alkalmaz.

A tanulás objektivista elméletének legfontosabb állításai Jonassen, : Az objektivisták hisznek a világról alkotható megbízható tudásban. Ezzel megegyezően a tanuló célja ennek a tudásnak az erősítése, a tanárnak pedig a tudás átadása. Az objektivizmus azt is állítja, hogy a tanulók azt a tudást szerzik meg, amit nekik átadnak. Ezért a tanulás az objektív valóság beépítését jelenti. Az oktatás célja a tanulók segítése a valóságról való ismeretszerzésben.

A tervezők és a tanárok célja az, hogy az eseményeket bemutassák számukra. A tanulóknak mesélnek a világról, és azt várják tőlük, hogy megismételjék ennek tartalmát és építsék be azt saját tudásukba. Az objektivista modell a tanulás és tanítás sztereotip modelljét eredményezte, amely az oktatási reformok által széles körben kritizált és gyakran támadott. Susan Henley a konstruktivizmusról szóló vitában leírja álláspontját az objektivista modellel kapcsolatban: Az osztályok rendszerint a tanár beszéde által irányítottak, erősen függenek a tankönyvtől és a tantervtől.

E mögött a tudás állandóságának elképzelése áll, amelyet a diáknak el kell sajátítania.

Navigációs menü

Az információk részekre osztottak és beilleszkednek egy egységes tudásba. A tanárok csővezetékként működnek, amelyen keresztül a gondolataik és elképzeléseik átáramlanak a passzív tanulókba.

A tanulókban felmerülő kérdések, elképzelések és hogyan lehet fejlődni és kevéssé kaphatnak teret. A tanuló célja az elfogadható és a tanár által kifejtett magyarázatok és eljárások megismétlése. Amíg a behaviorizmus a megfigyelhető külső magatartást hangsúlyozza és kerüli az értelmezések, elképzelések és gondolatok elemzését, addig a konstruktivizmus sok kognitív megközelítést alkalmaz.

Ez a csekélynek látszó különbség mély következményekkel jár a tanulás elméletének minden tekintetében.

A tanulás fejlesztése

A tudás megértésének és megszerzésének módja, a tudás fajtái, a középpontba állított készségek és tevékenységek, a tanuló és a tanár szerepe, a célok meghatározása, mind mind különböznek a konstruktivista nézőpontból. Von Glassersfeld tanulási elképzelése szerint a tanár szerepe a megértés születésénél való bábáskodás, ellentétben a mechanikus tudásátvitellel. Ez a szerep nem csak a tudás szétosztása, hanem lehetőségek biztosítása a tanulók számára, hogy maguk építsék fel a tudásukat.

Mayer úgy írja le a tanárokat, mint útikalauzokat, a tanulókat pedig mint erre reagáló nézőket.

Jelenlegi hely

Gergen szerint a tanárok koordinátorok, facilitátorok, forrás tanácsadók, tutorok vagy hogyan lehet fejlődni és. A tanár szerepe két szempontból fontos. Az egyik, hogy amikor szükséges, bevezesse az új elméleteket, és eszközöket, segítséget és vezetést nyújtson a tanulóknak, hogy maguk is megértsék azokat. A másik, hogy felmérje azokat a módokat, ahogyan a tanulók tevékenysége továbbfejleszthető.

Ebből a szempontból a tanítás a tanár számára is tanulási folyamat. Amíg a radikális és a szociális konstruktivizmus eltérő sajátosságokkal rendelkeznek, Ernest egy sor elméleti alapelemben közös vonásokat állapít meg: A tudás egészében véve problematikus, nem csak hogyan lehet fejlődni és tanuló szubjektív tudása, hanem a matematikai és a logikai is. Nem csak a tanulók gondolkodását, hanem a meggyőződéseit és a tudásról alkotott elképzeléseit is középpontba kell állítani. A tanárral és a tanár tanítási képességével kapcsolatban nem csak a tantárgyi tudása és a diagnosztikus képességei, hanem hogyan lehet fejlődni és meggyőződései, elképzelései és a tantárggyal, tanítással és a tanulással kapcsolatos személyes elméletei is fontosak.

Az ember lehetséges fejlődésének pszichológiája

Ha megpróbáljuk megérteni mások előadott elképzeléseit és cselekedeteit saját értelmezéseinkkel, rájöhetünk, hogy a miénktől független valóságról szólnak. Valójában mások valóságát a mi saját valóságunk mentén igyekszünk megérteni, de soha nem fogjuk fel azokat, mint valóban létezőt.

progresszív myopia vitaminok rúnák a látásra fórum

A tudás szociális konstrukciójából következik a megbeszélés, együttműködés, tárgyalás, a gondolatok megosztásának fontossága. A konstruktivizmus központi eleme a tanulás elmélete. A konstruktivizmus nézőpontjából a tanulás nem egy inger — válasz típusú jelenség.

A tanulás önszabályozást igényel és a gondolati szerkezetek építését, reflexiókkal és elvonatkoztatásokkal.

Ha fejlődni akarsz, vállalj kockázatot! - Lelkizóna

Minél inkább a viselkedést és a képességek fejlesztését tűzzük ki célul, annál fontosabb lesz az elképzelések fejlesztése és a mély megértés. A tanárok számára az igazi kihívás, hogy képesek-e felépíteni a diákokban valóság elvi modelljét, mivel ezek a világok nagyon különbözhetnek a tanárok elképzeléseitől. Ebben az elképzelésben a tanulási folyamaton van a hangsúly és nem annak eredményén. Az belső elképzelés fontos, hogyan jut el valaki egy részeredményre, és nem a végleges igazság megállapítása.

A tanulás az elképzelések felépítését jelenti, a személyes tapasztalati világ alapján. Ebben a folyamatban a tanulók hibái pozitív megvilágításba kerülnek, mivel annak jelzései, hogy éppen miként rendezik a saját tapasztalati világukat.

Mit jelent az, hogy az ember gépezet?

Az, hogy valaki jól csinál valamit, az attól függ, hogy hogyan lehet fejlődni és abba a rendbe, amit magában belső elképzelés. Ez a szemléletmód egybecseng a konstruktivizmus sokféle igazság, elképzelés, szemléletmód és valóság elképzelésével.

Ez a sokféleség nagy jelentőséggel bír az alkalmazás szempontjából. Mindegyik elnevezés arra igyekszik utalni, ahogyan az elképzelések gyakorlati formát öltenek a tanulás során. Az elméleti kutatók az alábbi lista készítésével a konstruktivista elmélet és a hogyan lehet fejlődni és gyakorlat közötti hidat igyekeznek felépíteni. Megkísérelnek eligazítást adni a konstruktivista megközelítésű hogyan lehet fejlődni és, tanítás és tanulás számára.

Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban

hogyan lehet fejlődni és Számos oktató és kognitív pszichológus alkalmazza a konstruktivizmust a tanulási környezet kialakításában. Ezeknek az alkalmazásoknak a segítésére felállított néhány követelmény Jonassen, : Életközeli környezetet kialakítása, amelyben a tanulás releváns lehet, valósághű megközelítések, az életközeli problémák megoldására, a tanár csapatvezető és a problémamegoldási stratégiák elemzője, az elméleti összefüggések hangsúlyozása, az adott tartalom sokféle elképzelés és szempont szerinti feldolgozása, a tanítási célok megvitathatók, nem kijelentendők, az értékelésnek az önellenőrzést kell szolgálni, olyan eszközöket és környezetet kell biztosítani, amely segíti a tanulókat a világ sokszempontú leírásában, a tanulásnak a tanuló önellenőrzésével kell folynia.

Az alábbi kritériumok a tudásépítés elősegítését szolgálják: a valóság sokféle reprezentációját kell kínálni, az élet valódi összetettségét kell bemutatni, a tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni, nem a reprodukálását, valódi, életközeli feladatokat kell adni inkább összefüggéseket állítani, mint elvont utasításokat életközeli, esetleíró tanulási környezetet kell kialakítani, nem előre meghatározott utasítássorokat adni, erősíteni kell a tanítási gyakorlathoz hogyan lehet fejlődni és tanári önvizsgálatot reflected practiceképessé kell válni az összefüggés és tartalomalapú tudásépítésre, támogatni kell a írj röviden a látásról megbeszélésére alapozott kollaboratív tudásépítést.

A sokféle nézőpont, az életközeli környezet, a valódi cselekvési lehetőségek gyakori jellemzői a konstruktivista tanulásnak és tanításnak. A következő részben egy egységesítés és összefoglalás következik: Sokféle szempont, elképzelés és tartalom megjelenítése, ösztönzése. A célok a tanulókkal való megállapodásban alakulnak ki, egyességre jutva a tanárral vagy az iskolarendszerrel. A tanárok vezetőként, megfigyelőként, csapatkapitányként, szakértő konzultánsként tutor és lelkesítőként működnek.

A feladatok, lehetőségek, eszközök és a környezet a metakogníció erősítését, az önellenőrzést, önszabályozást, önvizsgálatot és tudatosítást szolgálják. A tanulók központi szerepet játszanak a tanulási folyamat kialakításában és ellenőrzésében. A tanulási helyzetek, környezetek, készségek, tartalmak és feladatok jelentőséggel bírnak, valóságosak, hitelesek és a világ természetes bonyolultságát tükrözik.

Az alapvető adatoknak a hitelességet és az életközeliséget kell erősíteni.

  • Innováció – Wikipédia
  • Vándorsólyom látása
  • A tanulás fejlesztése | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Tudásépítés a megismétlés helyett. A tudásépítés egyéni összefüggésekben megy végbe, közösségi tárgyaláson, együttműködésen és tapasztalatokon alapszik. A tanulók előzetes tudáskonstrukcióit, hiedelmeit és magatartásformáit figyelembe kell venni a tudásépítés során.

A problémamegoldás, a magasabbrendű gondolkodási képességek és a mély megértés hangsúlyozottak. A hibák lehetőséget adnak a tanuló előzetes tudásába való bepillantásra A kutatás kedvelt módszer a tanulók önálló ismeretszerzésének bátorítására és saját célok keresésére.

A tudás komplexitása az elméletek kapcsolódásainak keresésével és az interdiszciplináris tanulással áll összefüggésben.

A kollaboratív és a kooperatív tanulás kedvelt és alkalmas eszköze lehet a tanulók alternatív nézőpontokkal való szembesülésének. Az értékelés hiteles és a tanítási folyamathoz kapcsolódik.

látási problémák alkonyatkor

Konstruktivista ellenőrzőlap A konstruktivizmus egy tudáselmélet filozófiai, pszichológiai és kibernetikai gyökerekkel. Hogyan lehet ezt az elméletet átültetni a hogyan lehet fejlődni és Amíg a konstruktivizmus egyre népszerűbb, mint mi a leghatékonyabb módszer a látás javítására tanulás új elmélete, addig sok a kérdés azzal kapcsolatban, hogy ezt a filozófiát miként lehet operacionalizálni, működővé tenni.

Vita van azon, hogy szolgálhat-e módszerként, pedagógiai megközelítésként. Ezzel egy időben számos kutató foglalkozik a konstruktivista tanulási környezet megtervezésével. Ezek bővelkednek a konstruktivista projektek, feladatok és megközelítések leírásában. A következő ellenőrzőlap egyszerű eszközként kíván szolgálni arra, hogy a konstruktivista jellemzők mennyire jelennek meg egy tanulási projektben, feladatban vagy környezetben. Ezzel bepillanthatunk a konstruktivista elmélet gyakorlati érvényesülésébe, hogy miként működtethető az elmélet.