Kibernetika és látásmód,
Tartalom
Nicolas Schöffer kibernetikus szobraiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban Jóllehet, ban megnyílt ugyan a Nicolas Schöffer Gyűjtemény Kalocsán, a művész szülővárosában, mégis, Schöffernek utoljára ben volt jelentős tárlata Magyarországon. Az új kiállítást döntően a művész egykori műtermében, az özvegye tulajdonában lévő kibernetikus szobrokra építjük, s a tárlat megvalósításában aktív szerepet vállal maga Eléonore Schöffer is.
Az állami garanciával megvalósuló kiállítás ebben a valamikori műteremben tárolt hatalmas anyagból mutat be válogatást. A legnagyobb hangsúlyt a tárlaton a művészt ismertté tevő kibernetikus és kinetikus szobrai kapják, de emellett bepillantást nyújt az anyag a festőként induló Schöffer korai munkáiba, valamint a meg nem valósult építészeti, olykor város méretű terveiből fennmaradt vázlatokba is.
Schöffer kibernetikus szobrai a maguk korában úttörőnek, esztétikai szempontból hipermodern téri alkotásoknak számítottak. A kibernetikus szobrászat újfajta látásmódot adott a városi tereknek, ahol az alkotások nem csupán megjelennek, hanem a környezetre, pl.
- Karácsony András Rendszerelmélet és fenomenológia Az alábbiakban a rendszerelmélet egyik új változatának, Niklas Luhmann rendszerelméleti felfogásának néhány a husserli fenomenológiával érintkező pontját vizsgálom meg.
- Kibernetikus katedrálisok Az első televíziót a grábóci kultúrházban láttam.
- 100% -os látás mindkét szemben
Mai érdekességüket éppen az azóta kibernetika és látásmód, digitális-technikai forradalommal való összevetésük adja. A tárlat kurátora Rockenbauer Zoltán kibernetika és látásmód Szegő György.
A képanyaggal gazdagon illusztrált, mintegy oldalas reprezentatív album október én vehető kézbe, de már mostantól előjegyezhető. Az így megvásárolt kötetet a kiállítás megnyitójáról Éléonore Schöffer aláírásával vihetik magukkal a látogatók. Az album előjegyezhető: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.