A szemünk védelmezője, a látás támogatója

Látás hiánya mindkettőről

A vakság témája a képzőművészetben és irodalomban I A sötétségről, a vakságról, a látás hiányáról és a szem elvesztése miatti félelemről kívánok a következőben példákat nyújtani. Elsősorban az újkori művészetből és irodalomból veszem őket; önkényesen válogatok, látás hiánya mindkettőről nem előítélet-mentesen. A sötétség, az elsötétülés és a vakság régebben a misztika kitüntetett témái közé tartozott; többnyire a beteljesülésnek és az Istennel való találkozásnak a gondolatához vágyához, hitéhez kapcsolódott.

Kimondatlanul is harmóniát sugallt tehát.

Navigációs menü

Az én példáimban a sötétség inkább veszteségként és helyrehozhatatlan csapásként jelenik meg — vagy éppen a humor forrásaként. S ebből következően elsősorban olyan műveket idézek majd, amelyek nem az Istenbe és a megváltásba vetett hitet sugallják, hanem ellenkezőleg: az Isten hiánya miatt érzett zavarodottság, rettegés és félelem árad belőlük.

Harmónia helyett tehát viszály, beteljesülés helyett kifosztottság, bizalom helyett panasz. Szándékosan kerülöm a misztikának a beavatódással, a megnyílással, az epifániával stb. A vakság és a látás hiánya kapcsán ma, a huszonegyedik század elején érzek ebben egy olyan felhangot, amely sérti a fülemet.

A vakok kiválasztottságát illető tanítás ugyanis azt sugallja, mintha a vakok és a látók világa között létezne szabad átjárás.

mit kell inni a látáshoz

Valójában azonban negatív tapasztalatok léteznek csupán. Tudom ugyan, mi hiányzik a vakoknak, de arról fogalmam sincs és nem is látás hiánya mindkettőrőlhogy mi az, amivel csak ők rendelkeznek.

Sztereoszkópos látáskárosodás

És ők is tudják, mi az, látás hiánya mindkettőről mi, látók, soha nem leszünk képesek átélni — miközben a látás adományáról örökre le kell mondaniuk. És ez egy olyan szakadék, amelyet áthidalhatatlannak vélek. Pedig vannak próbálkozások a hídverésre. Furcsábbnál furcsább szobrok népesítették be a galériát. Szobroknak is látás 0 0 it idézőjelben nevezném őket: ormótlan agyagtömbök, malomkövekre emlékeztető alakzatok voltak, némelyik mintha egyenesen a világűrből zuhant volna oda.

Volt közöttük egy emberfej is, Janusz Kaszlikowski műve. A húsvét-szigeti szobrok fejeire hasonlított, de azoknál aránytalanabb volt: bal arca benyomódott, két füle aszimmetrikusan helyezkedett el a fej két oldalán, a kopasz koponya helyenként domborúbb volt a kelleténél, másutt látás hiánya mindkettőről homorúbb, a két szem inkább a halak szemére hasonlított, és maga a fej ferdén ült az aránytalanul vastag nyakon.

A fejnek volt ugyan arca, szája, füle, szeme, mégis, az egész egy földön kívüli lény benyomását keltette.

A világ sztereoszkópos felfogása

Volt benne valami nem emberi: szorongató volt. De nem úgy, ahogyan például Paul Klee emberábrázolásai szorongatóak; ez a szobor attól volt látás hiánya mindkettőről, hogy hiányzott belőle egy olyan minőség, amely nélkül igazából még szobornak sem nevezhető.

látás hiánya mindkettőről

Mi volt ez? Mielőtt megpróbálnék válaszolni, el kell árulnom: a szobrot — miként a kiállítás többi művét is — süketen és vakon született emberek készítették.

látás mínusz 5 hogyan lehet visszaállítani a látásom meggyógyult

És ezt fontosabbnak tartom, mint azt, hogy az említett mű egy fejet látásjavító kiegészítők ábrázolni. Ügyetlen volt ez a szobor; de ez nem a gyerekek vagy a bennszülöttek ügyetlensége volt.

Tartalomjegyzék

Azért tűnt alaktalannak, formátlannak, mert eleve nem tartott látás hiánya mindkettőről a látásra. Hiszen aki készítette, az maga sem tudja, mi a látás.

Egy olyan szobor viszont, amely eleve nem a láthatóság szféráján belül készül, nem szobor, hanem olyasmi, amire nekünk, látóknak szavaink sincsenek. Valami lehetetlen dolog. Ez a szobor — vagy inkább: agyagtömb — attól volt olyan szorongató, hogy úgy állították ki, mintha magától értetődő lenne, hogy látható.

A bal szem 30% -os látása

Pedig igazából az magától látás hiánya mindkettőről, hogy aki készítette, az soha nem fogja látni a művét. És ezért vizuális műnek sem nevezhető. Egy műalkotás ugyanis attól vizuális, hogy nemcsak a látás számára készül, hanem a látás képessége eleve belé van programozva.

Nem elég az, hogy én lássam; neki magának is számítania kell a látásomra — ami azt jelenti, hogy valamiképpen rendelkeznie kell a látás titokzatos képességével. A jelen esetben egyoldalú volt a viszony: ezt a szobrot egy nem-látó készítette, és ezért nemcsak az alkotója, hanem a szobra sem képes látni engem.

Vitaminok és népszerű receptek a látás javítására - Az olaj

Ki van szolgáltatva a látásomnak — ellentétben például Donatello vagy Giacometti szobraival. Kaszlikowski művével összehasonlítva nyilvánvaló, hogy Giacometti szobrai legalább annyira látnak engem, mint én őket.

látásélesség a nyomozók számára

Szinte genetikailag van beléjük programozva a látás: én látom őket, ők pedig attól válnak valóban műalkotásokká, hogy velük szemben állva magam is látvánnyá válok: látok, miközben látható is vagyok — szubjektumként állok velük szemben, látás mínusz 7 közben hozzájuk képest magam is az idősek látását javító gyógyszerek leszek.

A lengyel szobrász művét éppolyan szorongatónak éreztem, mint általában a vak emberek látványát. Megszűnt az egyenrangúság érzése, s ettől hirtelen mintha magam is megvakultam volna. Legalábbis vak voltam erre a szoborra. A szoborból hiányzott az a képesség, hogy engem látás hiánya mindkettőről, ezért én sem tudtam igazán látni őt: helyette látás hiánya mindkettőről a szakadékot észleltem, amely a látókat és a vakokat elválasztja egymástól.

E kiállítás a vakoknak próbált igazságot szolgáltatni — de paradox módon éppen a döntő problémát nem tudta érinteni: a látásnak, a láthatóságnak és a láttatásnak az elválaszthatatlanságát. Pedig ez nem lett volna szükségszerű. A vakok emancipációjának útja nem az, hogy hallgatólagosan látóknak feltételezzük őket, akik véletlenül, mintegy mellékesen nem látnak, de azért ugyanolyanok, mint mi, látók.

A vakokkal szemben akkor vagyunk igazságosak — és emberiek —, ha látás hiánya mindkettőről tudatosítjuk velük is, magunkkal is. látás hiánya mindkettőről

A binokuláris látás korrekciójának okai és módszerei

Született vakokat kérdezett meg arról, mit képzelnek el szépnek. Ezt követően lefényképezte őket, kinagyított fényképeiket a kiállító terem falaira akasztotta, alatta bekeretezve olvasható volt, mit tart az illető szépnek, mellette pedig egy négyzetben Sophie Calle fényképe a szépnek tartott tárgyról, tájról stb.

Kegyetlen kiállítás — és őszinte.

Nemcsak az derült ki belőle, hogy a látók és a nem-látók világát a látvány alapján soha nem lehet közelíteni egymáshoz, hanem az is, hogy a látók végső soron tőkét kovácsolnak maguknak a látás adományából. Akaratlanul látás hiánya mindkettőről kizsákmányolják a nem-látókat — azon egyszerű tényből következően, hogy többen vannak, s a világ a látás törvényei szerint van berendezve.

S ez már azzal kezdetét veszi, hogy a vakok a látók kiszolgáltatottjai — hiszen nem láthatják azokat, akik viszont látják látás hiánya mindkettőről figyelik őket. Sophie Calle kiállítása erre a szelíd gyarmatosításra hívta fel a figyelmet — s közben a látás alapvető kérdéseit érintette. Nem tudom, olvasta-e Sophie Calle Platón Phaidroszát, s annak azt a részét, ahol a filozófus a szépséget mindenekelőtt a láthatósága és ragyogása alapján tárgyalja.

Mindenesetre a kiállítás, ha szabad így mondanom, platonikus volt — ellentétben a lengyel szobrászok kiállításával, amelyre inkább Descartes szelleme nyomta rá bélyegét. Descartes ugyanis nemcsak a vakok tapintását és a látók látását tekintette egyenrangúnak, hanem mindkettőt másodrangúnak is vélte a dolgok létezéséhez képest.

A szemünk védelmezője, a látás támogatója

Úgy gondolta, a dolgok, illetve a dolgok által kiváltott érzetek elkülöníthetők egymástól, s ez utóbbiak csupán mechanikusan igazodnak ahhoz, ami tőlük függetlenül is létezik.

A látás ilyen értelemben produktív, és nem csupán reproduktív. Tegyük fel, hogy a hasáb és a gömb az asztalon van, és a vak ember visszanyeri szeme világát; kérdem, vajon látásával, mielőtt megtapintaná, meg tudná-e különböztetni őket és megmondaná-e, melyik a gömb, melyik a hasáb… Nem. Mert bár megszerezte azt a tapasztalatot, miképpen érinti egy hasáb vagy egy gömb a tapintást, de még nem jutott hozzá ahhoz a tapasztalathoz, hogy ami így és így érinti tapintását, az így és így fogja érinteni látását« — s ezt követi magának Locke-nak a látás hiánya mindkettőről — …azon a véleményen vagyok, hogy az a vak ember a legelső látásra, ameddig csupán látja azokat, nem volna képes bizonyossággal megmondani, melyik a hasáb és melyik a gömb.

Más szavakkal: amíg a látás és a tapintás nyelvét nem sajátítjuk el, addig a világ sem létezik számunkra.

  • Ha a szem elmosódását és zavarosságát az üveges test deformációja, a retina leválás, a szürkehályog vagy a glaukóma okozza, a műtéti beavatkozás elengedhetetlen.
  • A látás szerepe az életemben
  • Kullancs fúródott a bőrébe?
  • Lehetőség van a látás helyreállítására - Rövidlátás -
  • Ezért rángatózik a szemhéjunk - EgészségKalauz

Amikor egyébként ben egy műtét során először sikerült egy vaknak visszaadni a látását, Látás hiánya mindkettőről, Locke és Berkeley feltételezése fényesen igazolódott.

Az egyetlen dolog, amelynek létezését tagadjuk, az, amit a filozófusok anyagnak vagy testi szubsztanciának neveznek. II Amennyiben elfogadjuk, hogy a látás hiánya mindkettőről nem eleve adott készség, hanem története van, úgy az is feltételezhető, hogy a vakságnak is látás hiánya mindkettőről a maga történetisége. E történet a vakság transzcendens vonatkozásainak a térhódításával, illetve térvesztésével írható le. Bármikor merült föl a vakság és a sötétség témája az európai művészetben, óhatatlanul mindig egyfajta transzcendens színezetet kapott.

Régebben a vakság isteni jellege nyert látás hiánya mindkettőről körülbelül a Nincsen olyan mitológia, amely ne a Fény és a Sötétség küzdelmével kezdődne, beleérte Mózes első könyvét is. A Fény, amely megtermékenyíti a Sötétséget — vagy fordítva. S közben küzdenek egymással, próbálják fölszámolni és megszüntetni egymást, ami soha nem sikerül. Ez pedig arra enged következtetni, hogy képtelenek meglenni egymás nélkül.

A Sötétség nem egyszerűen a Gonosz megnyilvánulása, mint még Newton is vélte, hanem inkább, Goethe szavaival, a Fény társa. Mondhatnánk persze ellenlábast, ellenséget is. Mert viszállyal terhes ez a rokonság.