Minden általános látásmód számára

Az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával az etika foglalkozik. A legelterjedtebb etikai irányzatok: A hedonista etika legfőbb feladatának azt tekinti, hogy megmutassa az utat abban, hogy létünk teljességét a gyönyörre való törekvésben találjuk meg. A klasszikus hedonizmust az ókori görög kürénéi iskola képviselte, melynek elindítója Arisztipposz kb.

LÁMA OLE NYDAHL: A NAGY PECSÉT

Erkölcsi jónak tartják mindazon fizikai és szellemi értékeket, amelyek együttesen az ember, mint biológiai és társadalmi lény boldogságát eredményezik.

Kiemelkedő eudaimonista gondolkodók: Démokritosz i.

Némileg hasonló az utilitarista etika is, amely az erkölcs alapját abban látja, ami az ember számára hasznos. Az előző háromtól jelentősen és érdemben különbözik a naturalista kozmológiai etika.

Ez az erkölcsöt az egyetemes világtörvényben találja meg. A naturalizmushoz némileg hasonló az evolúciós etika például Herbert Spencermely szerint az erkölcs a biológiai evolúció terméke, fázisa, amely fajunk fennmaradását, létét szolgálja.

A vallásetikai irányzatok nagy része az erkölcs abszolút forrásaként valamilyen objektív természetfeletti szellemet jelöl meg. Ilyen meggondolások találhatók Platónnálaz indiai brahmanizmusban, Hegelnélde a minden általános látásmód számára vallásokban is.