Kinek a világképe. Röviden a filozófia: a világnézet

Mitológiai világkép főbb jellemzői. Mi az ember világnézete?

Hasonlóan mitológiai világkép főbb jellemzői európai népekhez pl. Sajnos azonban a magyar anyag erre nem ad lehetőséget, mert teljesen eltér a többi finnugor, de még a nyelvileg legközelebbinek tartott obiugor anyagtól is. Ez azzal magyarázható, hogy a legközelebbinek tartott nyelvrokonainktól is már több ezer éve elvált a magyarság, és megszűnt minden nyelvi, ill.

Elakadtál? Ők segítenek!

Mivel a magyar néphit anyagában nincsenek olyan korai szövegek, amelyeket a kutatás joggal tart a mítoszteremtő korok termékének mint pl. A mitológiai adatok forrásai lehetnek: a régészeti leletek, az antik szerzők magyarokra vonatkozó adatai, a középkori történeti krónikák elbeszélései, az írott források, köztük az elmúlt századok irodalmi hagyatéka és végül a folklór. Azért kell hangsúlyozni szóbeli néphagyomány, a szokások és a népművészet, különösen a fafaragás és a hímzések ornamentikájának forrásértékét, mert mindezek a kulturális "nyelvezetek" a sokféle idegen hatás ellenére is meg tudták őrizni a hajdani mitologikus gondolkodás egyes elemeit.

Különösen becsesek azok a A források sokfélesége miatt a rendelkezésre álló adatok minősége nem egyforma, e források mitológiai világkép főbb jellemzői mégsem lehet a magyar néphittörténeti rétegeit felderíteni. A rekonstrukció egyik problémája éppen az, hogy mitológiai világkép főbb jellemzői rendelkezésre álló adatok lényegesen befolyásolják azt a képet, amit kialakítunk.

Az egyes forráscsoportok figyelmen kívül hagyása pedig jelentősen változtatna a magyar néphit történeti képén. További nehézségeket jelent, hogy népünk a Érdekes vonása a magyar néphitnek az is, hogy az egyes mitikus vagy pszeudomitikus alakok, a történetek főhősei mennyire kötődnek a folklór egyes műfajaihoz, ill.

Mítosz, mitológia

A magyar mitológia legrégibb történeti rétegeiről szólva a régészetet kell elsősorban segítségül hívni. Így pl.

A hinduizmus lényege - gyakran ismételt kérdések a hindu filozófiáról

A temetőket megfigyelhetően vízen túlra telepítették, a sírokat pontosan betájolták, kelet felé fektették a sírba a halottakat, akikkel együtt temették el mindennapi használati tárgyaikat és személyes holmijaikat. Mitológiai világkép főbb jellemzői fontos tipológiai jellemzők lehetnek az összehasonlító vizsgálatok során.

Nyoma van a krónikáinkban bizonyos totemisztikus mítoszoknak: nevezetes a turulokhoz hatalmas, sashoz hasonló madár kapcsolódó történet szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja egy turulmadártól esett teherbe.

Egy másik mítosztöredék a csodaszarvast üldöző testvérpár, Mitológiai világkép főbb jellemzői és Magor történetét, feleségszerző kalandját, vagyis a nemzetségalapítás eseményeit mondja el.

90 százalékos látás

Az égi eredetű csodaszarvas motívuma pedig megjelenik a sok ősi mitologikus elemet tartalmazó regösénekekben is. A hazai kutatás egyetért abban, hogy a honfoglalás kori magyarság mitológiai világképének alakításában fontos szerepe volt a samanizmusnak.

Ennek nyomait kutatta Diószegi Vilmos ma már klasszikusnak számító művében, A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben c. Sámán eleve csak az lehet, aki már születésétől fogva valamilyen jelet visel pl. Ami a sámán felszerelését illeti, a magyar néphit rosta vagy szita alakjában őrizte meg a sámándob emlékét, de fellelhető az agancsos fejviselet, a sámánlétra mint égig érő fa és az eksztázis emléke is.

A viaskodó táltos bikákról szóló hiedelemmondák és a regősének refrénje "haj regő rejtem" szintén fontos adalékok és bizonyítékok egy valamikori samanisztikus világkép megismeréséhez.

A magyar népi mitológia a kutatás újabb szóhasználata szerint népi hitvilágnak nevezzük szerkezetét különféle szempontok szerint lehet meghatározni, mint ahogy a különböző népek mitológiái istenrendszerei egymástól merőben eltérő szintek isten- és szellemcsoportok meghatározását teszik lehetővé.

A következőkben előbb az egésznek keretet adó világképpel foglalkozunk, majd a magyar istenképzet ismertetése után sorra vesszük azokat a természetfeletti szellemlényeket, amelyek a magyar néphitben szerepelnek, végül a természetfeletti képességű személyekhez fűződő hiedelmeket ismertetjük. Az ilyenfajta rekonstrukció csak egy a lehetségesek közül, és az adott keretek között nem térhet ki minden részletre.

A világkép rendezőelve három világra osztja a mindenséget, a felső, a középső és az alsó vagy túlvilágra. A felső az isten ek és a megszemélyesített bolygók Nap és Holda csillagok világa. A magyar népmesék segítségével rekonstruálható mitológiai világképben központi helyet foglal el az égig érő fa vagy tetejetlen fa VILÁGFA képzete, amely összeköti az eget és a földet, vagyis mitológiai világkép főbb jellemzői istenek felső világát és az emberek életének színterét, gyökerei pedig a föld alatti világba nyúlnak ill.

Ezt a hatalmas fát csak a sámáni képességekkel rendelkező hős a kis kanászbojtár mitológiai világkép főbb jellemzői megmászni, hogy eljusson a Hold és a Nap mitológiai világkép főbb jellemzői ezüst- ill. Egyes meseszövegek szerint ez a fa gyümölcsöt aranyalmát terem, de a termést a tündérek minden éjjel eltüntetik. Más mesetípusokban egy hatalmas sas fészkel az égig érő fa ágai között, vagy a sas fiókáit megmentő hőst magát hozza fel egy hatalmas griffmadár az alvilágból a föld felszínére, a fa tövéhez, ahonnan kalandos útjára elindult.

Mindezeket a motívumokat egyes kutatók összefüggésbe hozzák az alsó, ill. Az eget elérő hatalmas fa, egyes elképzelések szerint, oszlopként tartja a világra sátorszerűen boruló égboltot vagy üstnek is képzelték az egetamely néhol lyukas, s ettől vannak a csillagok. Az égnek felettünk hét vagy kilenc rétege van, s ezek a szemvizsgálat módszerei rétegek megfeleltethetők az égig érő fa ágainak, amelyeknek száma ugyanennyi.

A fa ágai közé képzelték el a Napot és a Holdat. Ez utóbbit a ráolvasásokban férfiként említik "új Hold, új Király A Naphoz fűződő népi vallási mitológiai világkép főbb jellemzői egy hajdani Nap-tisztelet feltehető emlékét őrzi.

Vannak fontos adatok, amelyek szerint egyes népcsoportok archaikus folklórjában pl. A gyimesi csángók körében egy korábban nem ismert mitologikus alak Babba Mária feltehetően a keresztény Mária-kultusz és egy korábbi pogány női istenség szinkretizmusából keletkezett mitologikus lény. A Holdnak elsősorban a népi gyógyításban volt szerepe, bizonyos esetekben a ráolvasások mágikus erejét vélték erősíteni azáltal, hogy holdvilágnál végezték a cselekvést.

A holdfoltokról azt tartották, hogy Szent Dávid hegedül és Cicelle táncol, de ismert egy másik feltehetően pogány eredetű magyarázat is: egy mitológiai világkép főbb jellemzői alakja látható a Holdon. A Tejútnak többféle elnevezése ismert a magyar néphitben: Szalmás út, Öreg Isten országútja, az Úristen vagy Jézus urunk országútja, azonkívül Csaba királyfi útja.

Mindezek az elnevezések általában csillagnevek egykori mitologikus szüzsék kivonatát őrzik vagy őrizhetik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az éggel, ahol a mennyország található, szemben áll a pokol, az alvilág, vagyis a világkép harmadik része. A menny a szó eredete bizonytalan a fényesség birodalma, valahol fenn, oda azoknak a lelke kerül, kik tisztességesen, emberségesen viselkedtek földi életük során. Ezzel szemben a pokol szláv eredetű szó a magyarban a sötétség birodalma, ahová a gonoszok jutnak.

látomás 0 6 0 8

Feltehetően a keresztény mitológiai világkép főbb jellemzői és még régebbi dualisztikus elképzeléseknek az összeolvadása észlelhető a magyar néphitben. A pokol mélyen a föld alatt van, a föld alatti világ ugyanúgy többszintű, mint az égi rétegek "a föld hét csínja". A magyar másvilágképzetek érdekes kettősséget mutatnak bár ebben sem egyedülálló a magyar mitológianevezetesen, hogy világosan megkülönböztethető az alvilág és a túlvilág oppozíciója. Míg az előbbit inkább a pokolra, az elkárhozottak lakhelyére értik, addig a túlvilág semlegesebb elnevezés, és valamiféle vízentúli világot jelöl, általában a halottak tartózkodási helyeként használva a szót.

A világképben tehát megtalálható egy vertikális és egy horizontális oppozíciópár a földivilág- és másvilágképzetek szintjén.

kor hiperópia videó hogyan javíthatja látását 3 dioptróval

A világképhez kapcsolódva kell szólni az emberi világ keletkezését megmagyarázó mondákról. Ezek nagyrészt a Bibliához kapcsolódó keresztény hagyomány köntösében maradtak ránk lásd Nagy Ilona és Lammel Annamária gyűjtéseit. Ritka kivétel egy egész Eurázsiában ismert szüzsétöredék a föld teremtéséről, pontosabban a földnek a víz alól való felhozásáról a teremtő segítője teszi ezt, aki lehet mitológiai világkép főbb jellemzői, vagy mint az adott hiedelemmondában, LIDÉRC.

az emberek elrontják a látásukat

A magyar mitológia nem létező istenpanteonjának fő alakja a többféleképpen megnevezett teremtő, az ISTEN vagy az Úr a leggyakoribb népi szóhasználatban az Úristen, de neve ismert az Öregisten, Jóisten, Atyaisten összetételben is. Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, mitológiai világkép főbb jellemzői kezében tartja az ember mitológiai világkép főbb jellemzői minden élőlény sorsát, segítő és igazságos, de büntet is.

Mindezek a tulajdonságok egy általános istenfogalom jellemzői lehetnek, legyen az pogány vagy keresztény eredetű. Mindenesetre érdekes, hogy nincs külön kultusza, noha van külön mondaköre, és maga a mitológiai világkép mitológiai világkép főbb jellemzői jellemzői is inkább minőségjelző közszó pl.

Az égben lakozik, ahonnan bizonyos mértékig passzívan figyeli a világ folyását, noha más mitológiákhoz hasonlóan neki tulajdonítják a főisteneket jellemző villámszóró funkciót vö. Az istenek nevének eredetét nyelvészeink sem tudták megnyugtatóan megfejteni egyes orosz kutatók a közelmúltban felvetették az ómagyar ise, "atya" és ótörök tengri, "isten, ég", vagy a hettita Istanu alakból kiinduló magyarázás lehetőségét - Helimszkij-Ivanov.

Az istennel együtt vesz részt a teremtés munkájában az ÖRDÖG, mint a mitológiák demiurgosza, tőle származnak az embereknek kellemetlenséget okozó lények pl. Lakhelye a pokol, az ő birodalma a föld mélyén található, ahová az elkárhozott lelkek kerülnek. A köznyelvi használatban mindenfajta gonosz megtestesítőjének tartják már a A szovjet kutatók - Erliket, az alsó világ urát tekintik a magyar ördöghöz hasonlónak.

Az észak-eurázsiai népek mitológiáiban a legtöbb esetben a férfinemhez tartozó és szemben álló főistenpárhoz nők is kapcsolódtak, de legalább egy istennő.

A néphitnek ez az alakja feltehetően a honfoglalás előtti és a keresztény képzetek szinkretizmusának az eredménye, vagyis a szülést segítő, életadó betűtípus a látásra összevethető az obi-ugor Kaltes asszony, másfelől pedig a keresztény Mária mint istenanya alakjával, akinek állandó díszítőjelzője mitológiai világkép főbb jellemzői a "bildog, boldogságos".

Az istennő neveiben az oszét eredetű asszony szó és az anya is azt jelzi, hogy valakinek a felesége, asszonya, vagyis hogy volt férje, s ez pozitív tulajdonságaiból következően nem lehetett más, mint a férfi főisten. A magyar néphit természetfeletti lényeinek csoportját összevetve pl. Véleményünk szerint ez nem a romlás vagy felejtés eredménye, hanem fontos tipológiai jellemző! A magyar néphit, noha nem olyan mértékben, mint más finnugor népeké, a természetet szellemlényekkel népesíti be.

Mitológiai világnézet, jellemzői, szerkezete és specifitása - Filozófia - 2020

Vidékenként változó nevük is megmutatja, hogy nem tartoznak a pogány kori mitológia alaprétegéhez: vadöreg szőrrel borított testű, vad tekintetű öregembervadleány meztelenül jár, hosszú haja és körme vanerdei leány, éneklő kisasszony a székelyföldi magyarok körében. Az ún.

mitológiai világkép főbb jellemzői

A női vízilények neve sellő, akiket szép és ifjú leány alakjában képzeltek el; a vízben élnek, haltestük van deréktól lefelé. Az időjárás változásait a mitologikus tudat gyakorta egy-egy istenség közvetlen beavatkozásának tekintette, s a különféle jelenségeket szél, eső külön-külön személyesítette meg pl.

A magyar néphitben csak igen kevés adatot találunk idevonatkozóan. A népmesékben a világfa ágai között tanyázik.

mitológiai világkép főbb jellemzői aloe vera látás

Megjelenési formája hét- kilenc- tizenkét fejű nem különbözik más népek sárkányalakjától. Érdekes viszont, hogy maga a szó ótörök eredetű átvétel a magyar nyelvben. Van a magyar néphitben néhány olyan terminus, amely többféle démonikus lény megnevezésére alkalmas: a szellem, a lélek és a kísértet. Szellemnek neveztek mindenfajta testetlen mitikus lényt. Az elnevezés mitopoétikai mélyrétegeiben a szélszerűnek elképzelt mitikus lények csoportja húzódhat meg.

Ehhez hasonló típusú a lélegzet jelentésű szavak csoportjából származó lélek terminus, melyet elsősorban a megholtak mitológiai világkép főbb jellemzői elhagyó megfoghatatlan szubsztancia jelölésére használtak.

A finnugor népek több lélekképzetet ismertek, a többi között egy olyat, amelyik elhagyhatja az ember testét akkor, amikor alszik vagy amikor révületbe esik vö. A moldvai csángók körében szintén feljegyeztek olyan hiedelemmondákat, amelyek az embert dongó alakjában elhagyó lélekről szólnak.

MAGYAR MITOLÓGIA

A kutatás pszeudomitikus lényeknek tekinti a néphitnek azokat az alakjait, amelyeknek csak a nevét ismerjük, de pontos megjelenési formájukat nem, ill. Ilyenek a "fiktív" betegségdémonok: a fene, a guta, a nyavalya, amelyek többnyire fenyegető, rosszat kívánó szólások formájában maradtak fenn a mitopoétikai tudatban a mai folklór elemeiként. Ismert a néphitben néhány ijesztő lény, melyeknek alakja nehezen körülírható, nevük is csak egy közszó pl.

A lidérc az "ördögszerető" egyik típusa a magyar néphitben, de a hozzá fűződő hiedelmek gazdag választéka azt mutatja, hogy alakjában sokféle mitikus motívum keveredik a többi között tüzes farkú repülő csillag, bolygó lidércfény, kísértet, hazajáró halott, gazdagságot hozó lény.

Hasonlóan más európai népekhez pl. Sajnos azonban a magyar anyag erre nem ad lehetőséget, mert teljesen eltér a többi finnugor, de még a nyelvileg legközelebbinek tartott obiugor anyagtól is. Ez azzal magyarázható, hogy a legközelebbinek tartott nyelvrokonainktól is már több ezer éve elvált a magyarság, és megszűnt minden nyelvi, ill.

A lidérc nevének eredete és etimológiája ismeretlen, mint ahogy a legtöbb magyar gyermekijesztő szónak sem ismerjük az eredetét. Van a magyar néphitben egy meglehetősen népes hiedelemlény-csoport, amelynek egyetlen funkciója az egészen kicsi gyermekek ijesztése, ha túlságosan hangosak, helytelenül viselkednek vagy nem akarnak aludni.

Leggyakoribb neveik: bubus, mumus, bankus, bönkös, böbös, kankus, kunkos, kankas, kókus, mókár, mánkus, mumák, mummu, mammó, hemmes, mankuj, vankuj. Lényegében ezeknek a mitológiai világkép főbb jellemzői csak a nevük ismeretes, amelyet egy rövid, ijesztő értelmű mondatban használnak: "Elvisz a!

Mitológiai világkép

A több ezer adatból kiviláglik, hogy az egyes ijesztő szavak használata csak egy bizonyos, jól körülhatárolható néprajzi csoporthoz kötődik pl. Noha gyermeknyelvi kifejezésről van szó, a hangalaki változatok nagy száma és az országos elterjedtség egy valamikori erős negatív tulajdonságokkal bíró mitológiai lény emlékét sejtetik. Különösen a bubus- mumus- mummuszerű fonetikai alakok, valamint a rézfaszú bagoly és a vasorrú bába nevű alakok összehasonlító mitológiai vizsgálata hozhat érdekes eredményeket.

A népmesei, ill. Az első két alak alacsony növésű, de roppant erős, hosszú hajú és szakállú, furfangos lény, és társukkal, az mitológiai világkép főbb jellemzői együtt csak a népmesékben szerepelnek. Ez utóbbiak távol, valahol a világ peremén, hegyek között élnek, míg a törpék és manók az erdőben vagy a föld alatt, ezzel kapcsolatos kincsőrző funkciójuk. A mitológia alsó szintjeinek lényei lakhelyüket tekintve kívül élnek az emberi világ kultúrkörén, a természeti környezet erdők, barlangok, hegyek, tavak, lápok, vizek adja életterük keretét.

A nőnemű lények közül a legismertebbek a tündérek, akiket jó szándékú és csábosan szépséges lénynek rajzolnak népmeséink és mondáink. Jellegzetes, hogy palotáik a víz alatti, örök boldogságot árasztó birodalomban vannak. A név etimológiáját nem derítette ki mitológiai világkép főbb jellemzői a nyelvtudomány, de hasonló mitológiai névadásra ismerünk példát, amikor maga a közszó jelentése jelzi az alak legfőbb tulajdonságát jövőkép a továbbiakban esetben a tündöklés, ragyogás, elbűvölés jelentéskörét.

Míg a tündér mitológiai világkép főbb jellemzői mitológia alsó szintjének szép, fiatal vízben lakozó lénye, negatív tulajdonságokkal felruházott ellenpárjának minden bizonnyal a BÁBA tekinthető, melynek alakját meséink csúnya, rosszakaratú öregasszonynak rajzolják. A mitológiai rendszer részének tekinthető a történeti epikus hagyomány rendkívüli hőseinek csoportja, akikről sok esetben azt sem lehet egészen pontosan tudni, hogy valóban éltek-e, s hogy valóban velük történtek-e meg azok a csodás és alig hihető események.

Ilyen mitikus elemekkel átszőtt hagyomány kapcsolódik a nagy erejű Botond vitézhez, Lehel kürtjéhez, Szent László király küzdelméhez ez utóbbit középkori templomfreskók őrizték meg napjainkigde Toldi Miklós alakjához is. A szájhagyomány nemzetségalapító ősei mitikus hősökké lesznek az idők folyamán, és beépülnek a nép tudatába.

A mítosz a történelem kezdeteiről mesél, a történelmi hősök pedig lassan mitikus alakokká lesznek pl. Mátyás király a múló időben. A közösség számára az a fontos ebben a folyamatban, hogy azonosítani tudja magát a mitikus történelem vagy a történelmi mítosz hőseivel, identitáserősítő funkciója van minden rekonstruált vagy igaznak vélt mitológiai rendszernek. Ezek már azzá születtek, ami abban nyilvánul meg, hogy a mindennapi emberekhez viszonyítva bizonyos jelekkel, éspedig a normálisnál több csonttal pl.

Tehát nem az lehet sámán aki akar, mert nem a sámán kap szellemeket, hanem a természetfeletti lények választják ki őt, még megszületése előtt. A kiválasztott serdülő korában, a 18 látomás után érettség beálltának időszakában váratlanul heveny idegbajba esik, mi hisztérikus rohamokkal, ájulásokkal, látomásokkal és más hasonló jelenségekkel jár együtt, ami néha heteken keresztül kínozza, és ugyanilyen váratlanul - az egyik roham idején vagy álmában - megjelenik az őt kiválasztó szellem, és bejelenti választását.

A sámánképesség elnyeréséhez múlhatatlanul szükséges a hívás. Általános, hogy a felszólított nem akarja elvállalni a hivatást. A kiválasztó szellem azonban ígérgetésekkel csábítja, ha így sem ér célt, kínozza a kiválasztottat.

Ez az ún. Sok hagyomány szól arról, hogy a jelölt inkább halálra kínoztatta magát, de nem fogadta el a sámánságot.

A TUDOMÁNYOS VILÁGKÉP SZERKEZETE – INTERJÚ GEIBL KATÁVAL

Ha a jelölt engedett a kényszernek és sámán lett, akkor huzamos ideig aludt egyfolytában három, hét, vagy háromszor három napig. A huzamos alvás idején a szellemek a jelöltet feldarabolják, és átszámolják a csontjait, tehát ellenőrzik, valóban rendelkezik-e a "felesleges csonttal".

Sámánok, tündék, lidércek Hitvilágunk legrégibb emlékeinek feltárása, a töredékes emlékek összegyűjtése és a hajdan volt rendszer szerkezetének rekonstruálása olyan tudományos feladat, amely több tudományág - nyelvészet, régészet, néprajz, történettudomány és mások - együttműködését, de legalábbis újabb adatainak ismeretét igényli. Kimondottan mítosznak tekinthető szövegek ugyan nem maradtak fenn, de a parasztság megőrzött folklórjában mitologikus elképzeléseket. A néphit, a népmesék, a mondák, az archaikus népi imák és ráolvasások, valamint a népművészet és a népszokások alapján rekonstruálható a mitológiai elképzelések rendszere. A magyar mitológia régi állapotának és szerkezetének megismeréséhez a többi finnugor nép mitológiájának és istenrendszerének kellene mintául szolgálnia.

Ha igen, sámánná vált. Némely népnél pl. A jelölt - aki lehet férfi vagy nő - ezzel sámán lett.