Több nézőpont ezt, Több nézőpont – Cassy Blacksmith blogja

Labels: alapokhangírástechnikanézőpontok A korábbi  cikkben olyan téves írástanácsokat szedtem össze, amelyek konkrétan young adult vagy new adult történetekre vonatkoznak.

Nézőpont – szempont – perspektíva: hogyan használjuk őket? – Könyv Guru

Nemrég a neten barangolva olyan nézőpontokkal több nézőpont ezt magyar cikkeket találtam, amelyeknek a téves tanácsait szintén fontosnak éreztem megvizsgálni. Íróként viszont több nézőpont ezt kell kezelni, ezen felül pedig azzal is jó tisztában lenni, hogy az egyes nézőpontoknak mi az előnye, esetleg milyen korlátaik vannak.

Miután az ember elolvas ezek közül párat, máris magabiztosabban képes kezelni a nézőpontokat. Viszont, ahogy a példákból látni fogjuk, sajnos bele lehet futni olyan magyar anyagokba is, amik mögött nincs meg a szükséges háttértudás: vagy zavarosak, vagy pontatlanul vannak megfogalmazva, vagy pedig téves következtetésekre jutnak.

Nézőpont – szempont – perspektíva: hogyan használjuk őket?

Ha pedig egy kezdő író pont egy ilyen poszttal találkozik először, az könnyen tévútra vezetheti. Ezért hasznos megvizsgálni a hibás tanácsokat is.

Dőlttel fogom szedni az eredeti téves tanácsot, alatta pedig leírom, mi a gond vele. Még az írásbeliség elterjedése előtt valóban a szóbeli történetmesélés volt a meghatározó, amely által egy közösség generációról generációra továbbadta a számára fontos mítoszokat és történelmi eseményeket.

Ezekre valóban igaz lehet, hogy főleg jelentős alakokról szóltak, de több száz évnyi irodalmi tradíciót nem lehet pusztán arra visszavezetni, hogy az ókorban a rapszódoszok hősökről regéltek. Nagyon nem. A modernitásban egyre inkább megkérdőjeleződött a valóság leírásának objektív lehetősége és az olyan történetmesélés, ami több nézőpont ezt morális igazság illusztrálására, felfedésére irányul, ehelyett az egyén szubjektivitása került a központba, hogy ő hogyan éli meg az eseményeket, ő hogyan látja a világot lásd még a megbízhatatlan narrátor felbukkanása.

Az viszont igaz, hogy a kezdő írók egy részének természetesebben jön. Tényleg vannak naplóformátumban íródott regények, de a fenti kijelentés egyszerűen nem igaz.

A túl sok belső monológ és a túl sok moralizálás nem egymással összefüggő hibák. A túl sok belső monológ általában azért gond, mert ha a karakter csak rágódik a problémán, és nem tesz semmit, az unalmas az olvasónak.

Az egyes szám harmadik személyű elbeszélés és típusai | Így neveld a regényedet

Ha egy műben túl sok a moralizálás, az azért idegesíti az olvasót, mert úgy érzi, a szerző a saját világnézetét akarja lenyomni a torkán. Emellett például a Valóban nem sűrűn szoktak, de tilosnak nem tilos. Nem a szereplők száma a lényeg, attól látás-helyreállító mátrix, hogy több karakter van a jelenetben, az nem zavarja meg az olvasót. Helyesen: ne legyen túl sok nézőpontkaraktered, akik között gyakran váltasz, mert több nézőpont ezt az olvasó valóban elveszítheti a fonalat.

Ezért kell az írástechnikai cikkekben a helyes terminológiát használni, mert a szereplő meg a nézőpontkarakter közel sem ugyanaz. Utána a cikk írója tovább magyaráz arról, hogy miképpen kell bemutatni a több nézőpont ezt, azt írja, ügyelni kell arra, hogy követhető legyen, ki kicsoda, ki mit mond, és újból leszögezi, ne legyen egy fejezetben túl sok szereplő.

Nyilván három tucat karaktert nem érdemes bemutatni, de itt is teljesen más kérdés a nézőpontkarakter, teljesen más kérdés, hogy egy dialógusban hány karakter még a követhető, és más kérdés, hogy egy fejezetben hány több nézőpont ezt lehet említeni.

Pontatlan a megfogalmazás, így ez a megállapítás sem helytálló.

Extratutibiztos írástanácsok 2. Így ne használd a nézőpontokat

Valójában itt nem más bőrébe bújásról van szó, arra célozhat a cikk írója, hogy az olvasó kivel azonosul inkább.

De az nem igaz, hogy a mindentudó elbeszélő csak távolról, felülről látja a karaktereket, több nézőpont ezt közel is mehet hozzájuk, megoszthatja az érzéseiket, gondolataikat.

Akkor mi több nézőpont ezt mindentudó narrációt használni, ha nem ismerjük meg a különböző szereplők szemszögét?

• Perspektíva vs a Nézőpont Példái | Mi a Perspektíva
• Hogyan lehet fejleszteni a szonár látását
• Он был в забытьи".
• Представители тех видов, с которыми я так неудачно познакомилась во время первого посещения Изумрудного города), что октопауки неодинаковы и их вид, заселивший наш космический корабль, имеет шесть различных взрослых форм с варьируемыми размерами.

A cikk írója úgy gondolja, hogy mindentudó elbeszélésnél nem nézhetünk bele a szereplők fejébe, pedig ez nem így van, belenézhetünk. De az igaz, hogy ettől még megmaradunk a narrátor nézőpontjában.

A Nézőpont és a Perspektíva By Kristy Littlehale Sok diák vannak zavarodva a különbség feltételei szempontjából és a perspektíva. Ennek oka az, hogy a kifejezéseket gyakran szinonimákként használják, de valójában nagyon különböznek egymástól. Szempontból az elbeszélés formátuma, közismertebben első személy vagy harmadik személy nézőpontja. Ez a műszaki választás, amelyet a szerző választ a történetet elmesélésére.

Narratív távolság, jelen és múlt idő — Létezik közeli és távoli narráció, több nézőpont ezt utóbbira az jellemző, hogy nem ismerteti a szereplők gondolatait és érzéseit, több nézőpont ezt ez bizonyos műfajokban elterjedtnek számít. Ez azért félrevezető, mert nagyon ritka az olyan mű, ami tényleg nem ismerteti a karakter gondolatait és érzelmeit, tehát ez semmilyen műfajban vagy inkább zsánerben nem elterjedt.

Több nézőpont ezt a típusú narrációt egyébként úgy is hívják, hogy dramatikus nézőpont, ebben a cikkben írtam róla.

Ismétlem, az irodalomban alig alkalmazzák, mert nagyon eltávolítja az olvasót. Létezik egy másik fogalom, amit narratív távolságnak hívnak, ami nem egy önálló nézőpont, mindössze azt jelöli, hogy adott részben az író mennyire megy közel vagy marad távol a karaktertől.

Bemutatkozás

Bizonyos regényeknél észre lehet azt venni, hogy általánosságban az több nézőpont ezt kicsit nagyobb távolságot tart a főszereplőtől, például egy krimiben inkább a nyomozásra koncentrál, általános megállapításokat tesz, több nézőpont ezt nem vájkál a karakter lelkivilágában. De ez nem azt jelenti, hogy egy külső nézőpontot vesz fel, és konzekvensen soha nem osztja meg a karakter gondolatait, nem lép bele a szemszögébe ez lenne a dramatikus nézőpont.

1. Extratutibiztos írástanácsok 2. Így ne használd a nézőpontokat | Így neveld a regényedet
2. Látás, ha messze látja, ahogy hívják
3. Milyen vitaminokat szúrjon a látáshoz
4. Наконец, он заподозрил, что они скорее всего перебрались в ту комнату, где остановились сначала.
5. В нашем домене мы располагаем тремя аналогичными предприятиями.

Újra, van olyan, hogy dramatikus nézőpont, aminél egy szereplő fejébe se megyünk bele. Van a mindentudó nézőpont, amikor egy külső narrátor beszéli el a történéseket, de ő bele tud nézni több karakter fejébe is.

• Akkor mit kell ezen tovább görcsölni?
• Füzi - Török: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe
• Nézőpont és szöveg 1.
• "Но без Генри, - напомнила она себе, - не родилась бы Женевьева".
• Látásvizsgálati videó
• А почему ты не попросил Геркулеса уйти.

Csak meg kell nézni néhány klasszikus, mindentudó nézőpontban íródott regényt, és rögtön látni, hogy számos közülük kifejezetten közel megy a főszereplőkhöz, sokat megmutat a gondolataikból és az érzelmeikből, még akkor is, ha mellette egyéb mellékszereplők gondolataiba is belelát.

A mesék tradicionálisan múlt időben íródnak, így nem tudom, a jelen valóban hozzáad, vagy simán csak fura.

Az egyes szám harmadik személyű elbeszélés és típusai

Rendben, azért megpróbálom ezt a megállapítást visszafejteni. Lehetséges, hogy a cikkíró hallott arról valamit, hogy múlt idejű narrációba olykor az írók beletesznek rövidebb jelen idejű részeket, például flashbacknél vagy ha a szereplő erős érzelmeket él át.

Ilyenkor valóban lehet a jelennek álomszerű hatása, de csak az utóbbi esetekben, egyébként egy jelen időben megírt szöveg nem lesz automatikusan álomszerű. Az írástechnikán belül ez az a terület, ahol viszonylagos konszenzus van akörül, több nézőpont ezt milyen nézőpontok vannak, és ezeket hogyan célszerű használni.

Az Aranysárkányban például a főszereplő hol a diákokra, hol a szülőkre, hol a város polgáraira, hol pedig a személytelen narrátorra jellemző nyelven van leírva. A felidézett különböző beszédregiszterek, rétegnyelvek részben a regény történetének szereplőihez köthetők. Annak függvényében, hogy éppen melyik szólam válik dominánssá, lesz a főszereplő Novák Novák Antal, Novák Tóni vagy éppen Butykos.

Így meglepő olyan cikkre bukkanni, ami ezekkel szembemegy. Az íráson belül sok olyan téma van, ami tényleg szubjektív megítélés kérdése, és minden szerzőnek meg lehet a maga elképzelése arról, hogyan lehet felépíteni egy történetet vagy karaktert.

Itthon kevésbé van rossz híre a mindentudó nézőpontnak, több nézőpont ezt ezt a legnehezebb jól csinálni. Emellett egyes olvasókat elidegeníthet a mindentudó elbeszélő, régiesnek, mesterkéltnek találhatják, ami megtöri számukra az illúziót. Ettől függetlenül — ugyanúgy, mint a többi elbeszélésmód esetében — bizonyos történeteknél ez a típus lehet a legmegfelelőbb. Mielőtt kiválasztjuk a használni kívánt nézőpont, célszerű átgondolni, hogy milyen zsánerben írunk, hány nézőpontkaraktert szeretnénk, mire akarjuk a hangsúlyt helyezni, az eseményekre vagy a karakterekre. Ezzel a négy típussal fogok bővebben foglalkozni a továbbiakban.

Évekkel ezelőtt még nem volt tucatnyi magyar kreatív írással foglalkozó oldal, nem volt ennyi íróiskola, nem voltak a témában könyvek.