Van-e látása a delfinnek?. Palackorrú delfin
Eddig a halakról volt szó. Efféle a vese, a hólyag, a here, a hímvessző, az emlő és a csontozat. Szerintem azonban inkább azokat a cetféléket nevezhetjük így, amelyek az emberre veszedelmesek — ahogy a görögök is az efféle veszedelmes ceteket, halakat és négylábúakat vagy kígyókat nevezték csak thérának vagy thériának azaz vadállatnak.
Hanula Zsolt Nagyjából en lehetnek, és az életük minden mozzanata szorosan az óceánhoz kötődik - éppen ezért akkor kerültek először a nemzetközi érdeklődés középpontjába, amikor a es csendes-óceáni cunami elmosta a lakóhelyeik nagy részét. Nagyjából ekkor derült fény a moken gyerekek különleges tulajdonságára is: meghökkentően élesen látnak víz alatt.
Hallásrekorderek - Az állatvilág legjobban halló egyedei
A ehhez hasonló szuperhős-képességek egyébként nem ritkák arrafelé, a Van-e látása a delfinnek?, a Fülöp-szigetek egyik bennszülött törzsének tagjai például egy génmutáció miatt simán kibírnak 10 percet is a víz alatt egy lélegzetvétellel.
Egyébként őket is tengeri nomádnak nevezik, de most vissza a thaiföldi vízicigányokhoz, és az ő speciális képességükhöz.
- Lecke myopia és hyperopia
- Jean claude van damme látomás
- ISTEN ÁLLATKERTJE
- Így látnak bennünket a delfinek
Szemlencse által homályosan Valószínűleg mindenki kipróbálta már strandolás közben, hogy mi történik, ha kinyitja a szemét a víz alatt, és azt tapasztalta, hogy bármilyen tiszta is a víz, a víz alatti látvány nagyon homályos többek között ezért találták ki az úszó- és búvárszemüvegeket.
Ennek egyszerű fizikai magyarázata van, csak a szemműködés alapmechanizmusát kell ismerni hozzá. Itt a fényérzékeny sejtek érzékelik, és átalakítják az idegrendszer számára értelmezhető elektromos jelekké. Ezek a jelek bemennek az agyunkba, ami összerakja belőle a képet, amit a szemünk éppen lát. A fénytörés optikai jelensége akkor következik be, ha a fény két eltérő sűrűségű anyag határához ér; itt aztán a sűrűségektől függ, hogy mennyire, milyen szögben törik Van-e látása a delfinnek?
a fény.
A szemünk úgy alakult ki, hogy a levegő és a szaruhártya sűrűség-különbségéből adódó fénytörés irányítsa pont a retinára a bejövő fényt. Ha azonban mindez nem a levegőben, hanem a víz és a szaruhártya határán történik, a fénytörés szöge más lesz, a retinára rossz helyre érkezik be, az pedig a bejövő zavaros információból csak homályos képet tud összerakni.
Vagyis a moken gyerekek valami olyan trükköt alkalmaznak, amivel ezt a hatást valahogy semlegesítik. Erre elvben kétféle megoldás is létezik, a pupilla méretének csökkentőse, és a szemlencse formájának megváltoztatása. Utóbbit a köznyelv hunyorításnak neveziés mindannyian használjuk önkéntelenül is olykor, főleg az enyhe rövidlátók szemüveg helyett. Felnőtteknek nem Mint kiderülta moken gyerekek - akik egyébként gyakorlatilag a teljes, ébren töltött idejükben a vízben vannak - mind a két módszert Van-e látása a delfinnek?
alkalmazzák.
Így látnak bennünket a delfinek
Egyrészt Van-e látása a delfinnek? az emberi szemnél anatómiailag elérhető minimum méretére tudják összeszűkíteni a pupillájukat, másrészt nagyon rugalmas a szemlencséjük, és egészen extrém módon tudják változtatni az alakját.
Utóbbi azért különösen érdekes, mert a hunyorgási reflex egyébként normál esetben víz alatt nem indul be; annyira homályos a kép, hogy az agyunk meg sem kísérli ilyen módon korrigálni.
- Így látnak bennünket a delfinek Origo
- APR 17 10 lenyűgöző tény a delfinekről
- Látás, ha mínusz 1
- Hallásrekorderek - Az állatvilág legjobban halló egyedei
- Delfin-hadsereg | National Geographic
- Hallásrekorderek - Az állatvilág legjobban halló egyedei
- Palackorrú delfin – Wikipédia
- Admin National Geographic Magyarország Dél-Afrika partjainak közelében egy 30 nőstény delfinből álló csoport tanyázik az óceánban, amelyek az év nagy részében egy mintegy fős társasággal utaznak együtt, ami számos kisebb családi csoportból, nőstényekből és felnőtt hímekből áll össze.
A dupla trükk egyébként az állatvilágból ismerős, több faj, például a delfinek és a fókák is ugyanezt a mechanizmust alkalmazzák, ha át kell kapcsolniuk a szemüket víz alatti és feletti üzemmód között.
Fotó: Helen H.
Rendszertani helyzete[ szerkesztés ] A faji besorolása még ma sem tisztázott.
Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a vadászó-halászó-gyűjtögető életforma miatt már nem töltenek annyi időt a vízben, másrészt felnőttkorra a szemlencse sokat veszít a gyerekkori rugalmasságából, és fizikailag nem lesz alkalmas a delfinlátásra.
A kutatók meglepetésére a képességnek nem vagy nem kizárólag genetikai háttere van, és az egy bizonyos szintig tanulható. Egy kísérletben európai gyerekeket dobtak egy hónapra a mokenekhez hasonló körülmények közé, és minden egyes gyereknél kialakult valamilyen mértékben a pupillaösszehúzós-hunyorítós szuperlátás.
Érdekes módon ez nem fokozatosan jött, hanem minden gyereknél más-más időpontban egyszer csak hirtelen bekattant, és onnantól sokkal jobban láttak víz alatt.
Amikor azonban autentikus körülmények között, a moken törzs lakóhelyén próbálták megismételni a kísérletetaz kudarcba fúlt: a sós tengervíz ugyanis irritálta a gyerekek szemét - a mokeneknél, akik tulajdonképpen a tengervízben nőnek fel, homályos látás angiopathia nem fordult elő.
Ma is tanultam kor hiperópia videó Most együtt Van-e látása a delfinnek? forintért!
